Hongkong a szupermodern felhőkarcolók és a kisemberekkel zsúfolásig tömött lakótömbök találkozása. Ezernyi éttermével, kis kifőzdéjével méltán pályázhatna „az éttermekkel legjobban ellátott város” címért.Egy biztos, itt nem marad éhesen senki!
Rövid itt-tartózkodásunk alatt a kínai gasztronómia világátvárosról városra ismertük meg.
Causeway Bay-ben
Hongkongi tartózkodásunkat mintegy keretbe foglaltuk, mivel első alkalommal olyan finomat ettünk egy szálláshelyünkhöz közeli családi kisvendéglőben, hogy utolsó alkalommal is ugyanott vacsoráztunk. Másodjára a házi – csak ezen a helyen kapható –, pácoltlibamájuksajnos elfogyott, ezért tűzálló agyagedényben készült, borsosüvegtésztávalegybesütött változatával vigasztalódtunk és nem csalódtunk, fantasztikus ízekre leltünk. Kacsaimádóként nem hagyhattuk ki a füstölt, szeletelt ínyencséget, melyet sült tofura tálaltak és kis tálkában ecetes, citromos, édes, chilis mártogatóval hoztak. Itt a másik kedvencemnek, a zöldségeknek is hódolhattam, hiszen étvágygerjesztőként a füstölt, pörkölt mogyoró mellé isteni házi készítésű savanyúságot kaptunk a forrázott kínai zöldségek mellett – amelyeket a rizs köret kiegészítőjeként rendeltem. Egyiket választásomat sem bántam meg, mindegyik étterembe visszamennék Honkongban.
Ígynéz ki a kínai étel Honkongban
| 
| 
|
Kínai újév: szerencsehozó finomságok>>
Kowloonban
A Prada- és Dior-boltok övezte kis sikátorban megtaláltuk a csípős-savanyú leveseklegfinomabbját, melynek minden alkotóelemét mi választhattuk ki. Én öt-hatféle zöldséget, vékonyra szelt kacsahúst, rizslisztből készült metéltetés sült tofutkértem. A kérdésre, hogy fűszeresen óhajtom vagy simán, simán válaszoltam. Később egy kedves fiatalember felajánlotta a speciális kínai fűszerkeveréküket (ma lark tong), amire azonnal igent mondtam. A várt hatás nem maradt el, felülmúlta minden elképzelésemet: a szám zsibbadni kezdett, szédültem, a torkomban is éreztem a fűszer erős ízét. A mellettünk elhaladó járókelők közül sokan megfigyelték és méltatták a választásunkat, biztattak, bátorítottak. Így visszagondolva, életem legfinomabb csípős-savanyú levesét fogyasztottam. Bármikor újra kipróbálnám!
Wan Chaiban
Követkető utunk – egy hosszú városnézés után – az élettel teli, főként éjszakai szórakozóhelyeiről híres Wan Chaiba vezetett. A főutca egyik kis éttermébe tértünk be, a Hay Hayba. A kirakatában füstölt húsok – kacsa, liba– lógtak, amiket – a vevő kérésére – az utcai gázégőkön, apró cserépedényekben rottyantottak össze. Az étlapot átböngészve arra gondoltam, hogy itt a jó alkalom, hasonlítsuk össze a sült és a sima, fűszeres „spice” marhát. A sült marhahúshelyett bendő, azaz pacalérkezett. Itt elnézést kérek azoktól, akik a kedvenceik közé sorolják ezt az ételt, én megijedtem tőle és gyorsan kacsára cseréltettem. Kínában egyébként sütik, majd páclében megfőzik és nagy darabokban tálalják a marhapacalt.
{ RKÉP = 1539,3 }
{ RKÉP =40898,3}
