Biztosan mindannyian voltunk már hasonló helyzetben: ott álltunk a reggeli cappuccinóból megmaradt, félig használt, felhabosított tej fölött, és azon gondolkodtunk, vajon meg lehet-e még menteni egy második csészéhez. Persze, hiszen pazarlásnak tűnik kidobni a tökéletesnek tűnő tejet. Fontos azonban, hogy a látszat ne tévesszen meg senkit: az újragőzölés farkashibának számít, és nem csak a baristák között.

Mi történik a gőzölés során?
Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan nagy probléma az újrahabosítás, tudnunk kell, mit tesz valójában a tejjel a gőzölés. Amikor hideg tejbe gőzt vezetünk, két kulcsfontosságú dolog történik:
Az egyik, hogy felmelegszik a tej: a gőz megemeli a tej hőmérsékletét, általában körülbelül 65°C-ra – éppen elég melegre ahhoz, hogy kellemes legyen anélkül, hogy megégetné a szánkat. A másik pedig az, hogy a gőz levegőt juttat a folyadékba.
Ezáltal lebontja a tej fehérjeszerkezetét, és finom habot, úgynevezett mikrohabot hoz létre. Ez a folyamat alakítja át az egyszerű folyadékot egy selymes, textúrázott habbá, amely tökéletes a latte art-hoz.
De – és ez a kulcsfontosságú rész – a tejfehérjék csak egyszer tudnak megnyúlni. Miután felmelegedtek és kitágultak, elveszítik azt a képességüket, hogy újra létrehozzák azt a bizonyos selymes mikrohabot.
Elromlik a textúra
Ilyenkor tehát, amikor meggőzöljük a tejet, a fehérjék – főként a kazein és a savófehérjék – denaturálódnak. Emiatt pedig nem lesznek képesek újra ugyanúgy reagálni a levegőre, mint az első habosítás során. Tehát egy erőtlen, fura állagú habot kapunk, tele nagy, egyenetlen buborékokkal, ami nem tartja meg a formáját. Ráadásul az újramelegített tej hajlamos szétválni: a nehezebb folyadék lesüllyed, míg a vékony hab megül a tetején.
Az íz is csorbát szenved
Az újragőzölés nemcsak a textúrát rontja el, hanem az ízt is. A tej természetes cukrokat tartalmaz, főként laktózt. Ha megfelelően gőzöljük, a laktóz enyhén lebomlik, kellemes édességet adva – ez pedig kiegyensúlyozza a kávé keserűségét. De ha a tejet túlhevítjük – például egy második gőzölés során –, fennáll a veszélye, hogy megégetjük. A túlmelegedett laktóz nemcsak hogy elveszíti édességét, de égett, keserű utóízt is kap.
Biztonságosnak sem mondható
Mindenképpen szót kell ejteni az élelmiszerbiztonságról is. Ha a tej túl sokáig áll szobahőmérsékleten, a baktériumok gyorsan elszaporodhatnak benne. Amint a tejet felmelegítjük, belép az úgynevezett „veszélyzónába” – 4°C és 60°C között –, ahol a baktériumok gyorsan szaporodnak.
Bár a tej melegítése néhány baktériumot elpusztít, nem semlegesít mindent, különösen, ha hosszabb ideig állt. Az újramelegített tej tehát egészségügyi kockázatot is jelenthet.
Azért nem kell kidobni
Szerencsére nem feltétlenül kell megszabadulnunk a felgőzölt tejtől: kerüljük el a pazarlást, és használjuk fel más célokra! Egy bögre kakaóra vagy forró csokira például tökéletesen illik a megmaradt hab, de akár egy krémleveshez vagy burgonyapüréhez is felhasználhatjuk, amiknél nem fontos a tökéletes hab. Sőt, a hűtőbe is eltehetjük, és elővehetjük a másnap reggeli gabonapelyhünkhöz.
Még több életmódcikk itt: