Csak erős idegzetűeknek! Végigkóstoltuk az ehető rovarokat és lárvákat - VIDEÓ

A keleti kultúrákban mindennapos, a nyugati ember számára viszont elsőre mindenképpen idegen látvány a rovar a tányéron. Az Európai Bizottság az elmúlt egy évben három rovarfélét is emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt, így a FuriMuri legújabb részében mi is kipróbáltuk, milyen az íze a lisztkukacnak, a házi tücsöknek és a vándorsáskának, valamint a szaftos, roppanós selyemhernyólárvának.

Azt gondolnánk, a magyar gyomor nem finnyás: élvezettel eszünk marhanyelvet, pacalt, imádjuk a körömpörköltet és a velős pirítóst, sokak számára pedig isteni reggelinek számít a disznóvágás utáni sült, hagymás vér. Közel sem vagyunk ennyire nyitottak azonban a rovarevés felé, pedig sokak szerint az ízeltlábúak fogyasztása jelenti a jövőt.

Idén februárban már a harmadik rovarféle fogyasztását engedélyezte az Európai Bizottság.

Míg először a közönséges lisztbogár lárvája került fel az ehető és forgalmazható rovarok listájára, addig tavaly novemberben a keleti vándorsáska, februárban pedig a házi tücsök került fel az Európai Unió országainak élelmiszertérképére.

Számos oka van annak, miért éri meg rovarokat fogyasztani:

  • magas fehérjetartalommal, vitamin- és rosttartalommal rendelkeznek,
  • tenyésztésük nem terheli a környezetet annyira, mint a nagyobb testű haszonállatok tenyésztése,
  • kevesebb helyet és takarmányt valamint vizet igényelnek,
  • számos módon feldolgozhatóak, ráadásul még ízletesek is lehetnek, ha megfelelő módon dolgozzák fel őket.

Elméletben könnyű rábólintani a rovarevésre, de mi a helyzet a gyakorlattal?

A FuriMuri legújabb részében kötélnek álltunk, és kipróbáltuk, mennyire csúszik könnyen egy marék lisztkukac vagy egy roppanós sáska akkor, ha gusztusos, ízletes ételeken van tálalva.

Mit ettünk?

Az Európai Bizottság által engedélyezett rovarok hazánkban szárítva, ízesítve kaphatóak, így magukban ropogtatnivalóként, vagy különböző főfogásokban is egyszerűen felhasználhatóak. A Nosalty szakácsai egyszerű, klasszikus ételekbe csempészték bele az extra feltéteket.

Kipróbálnád? Kattints a képre a receptért!

Első fogásként tücsökkel tálalt sült zöldségeket kóstoltunk, ehhez az ételhez mindössze párfajta zöldség és pár fűszer kell csak. A tücsök kimondottan jól áll az ételnek, ropogósabbá, ízletesebbé teheti azt, pikáns, csípősebb ízesítést is kipróbálhatunk rajta. A tücsök nem mellesleg nagyon egészséges étel, remek kalciumforrás!

Kattints a képre a receptért!

A második fogás szárított lisztkukaccal díszített paradicsomos tészta volt. A lisztkukac magas fehérjetartalommal és alacsony szénhidráttartalommal rendelkezik, íze sokak szerint a mogyoróhoz hasonlít.

Az Európai Bizottság a vándorsáska fogyasztását is engedélyezte, így természetesen mi is kipróbáltuk, milyen az íze ennek a termetes rovarnak. Számos afrikai országban fogyasztanak rendszeresen sáskát, melyről sokan tudják, hogy kártékony állat. A sült sáska fehérjében nagyon gazdag, és sok benne a rost, darálva pedig akár lisztként is használható.

Mi egy ízletes quesadillaban próbáltuk ki, kattints a képre a receptért!

Nálunk leggyakrabban ropogósra sütve, snackként kapható, ám nemcsak magában remek ropogtatnivaló, hanem salátáknak és tésztaételeknek is remek feltétje lehet. Fontos azonban, hogy a szárnyakat és a lábakat távolítsuk el fogyasztás előtt, ezek ugyanis nagyon szálkásak, és nehéz elrágni őket.

Érdekel, milyen a selyemhernyóbáb? Kattints ide a receptért!

Végül, de nem utolsósorban egy igazi ázsiai különlegességet, a selyemhernyó lárváját kóstoltuk meg egy rizstésztás-zöldséges fogásban. A selyemhernyóbáb Beondegi néven roppant népszerű snack Dél-Koreában, leginkább főzve vagy gőzölve fogyasztják. Az Európai Bizottság ezt az alapanyagot még nem tette fel listájára, itthon konzerves verzióban kapható időnként a nagyobb ázsiai boltokban.

Nagyon egészséges ételnek tartják, fehérjét, lipideket és vitaminokat egyaránt magas koncentrátumban tartalmaz. Minket talán ez az étel győzött meg a legkevésbé.

Bár a fenntarthatóság szempontjából mindenképpen fontos lenne, hogy az európai emberek is megbarátkozzanak ezzel az étrenddel, ugyanakkor fontos tudni, hogy az EU élelmiszer-stratégiája is egyelőre csak alternatív fehérjeforrásként határozza meg a rovarokat. A még idegenkedőknek nem kell tehát attól tartaniuk, hogy egyik napról a másikra majd kukac lesz a húspótló a bolognai spagettiben, vagy éppen tücsöklisztből készül a kenyér, barátkozni viszont már most érdemes ezekkel az alapanyagokkal, mert hamar kiderülhet, hogy egyáltalán nem olyan bizarr a rovarok fogyasztása, mint elsőre gondolnánk.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Nézd meg, milyen bizarr dolgokat kóstoltunk meg!

Címlapról ajánljuk

További cikkek