Égetés helyett komposztálás: így dobhatsz le egyszerűen 100 kilót

Hogyan csökkenthetjük a környezetünkre rótt ártalmakat? Most a komposztálásról hoztunk pár hasznos információt, érdemes elolvasni!

Egy átlag magyar szén-dioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket, és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk. Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a komposztálás segítségével miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátásunkat, és hogyan találhatjuk meg hétköznapi szokásaink ártalomcsökkentett verzióját!

A termőtalaj olyan, mint a persely: amit kiveszünk belőle, azt előbb-utóbb vissza is kell tenni, különben kiürül. A növénytermesztés kémiai értelemben a termőtalaj anyagraktárainak folyamatos kipakolását jelenti, a komposzt visszajuttatása pedig a kivett anyagok pótlását. Gyakorlatilag minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható, a kávézacc például önmagában mint nitrogénforrás és mint komposztalapanyag is használható. Eközben pedig a komposztálás hozzájárul a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez, és ezzel a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez is*.

A komposztálás könnyen megtanulható, és nem csak a kertes házban élők kiváltsága: kapni és készíteni is lehet olyan kézi komposztálókat, amelyek akár egy kis belvárosi lakásban is komfortos, szagtalan megoldást jelentenek (a képződött komposztot pedig kert híján virágládában, a ház előtti virágágyásban vagy egy közeli parkban is elhelyezhetjük). Egy köbméter szerves háztartási hulladék kezelése 450 kilogramm üvegházgáz-termeléssel jár, komposztálással viszont ez az érték nullára redukálható.

A komposztálás lényege, hogy szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyagokban gazdag humuszos közeg képződik a korhadásnak nevezett lebontó folyamatok révén, mikroorganizmusok segítségével. A komposztba nem kerülhet állati eredetű maradék (kivéve a tojáshéjat), beteg növényi rész és semmilyen nem szerves hulladék. Fontos a humuszképződés szempontjából a komposzt nedvesen tartása, illetve – a komposztálási folyamat időigényének csökkentése végett – az időnkénti átforgatása is. Aki sem a kertben, sem az otthona falai között nem tudja megoldani a komposztálást, használhatja erre a célra az egyre elterjedtebb közösségi komposztálókat is.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek romlásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. A hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódás segítheti a károsanyag-kibocsátásról megszerezhető alaposabb ismereteket, ami lépés lehet az ártalomcsökkentés útján.

Kíváncsi vagy, mekkora a szén-dioxid-kibocsátásod?

A füstmentes kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatjuk személyes szén-dioxid-kibocsátásunkat, vagyis azt a CO2-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeinkkel és fogyasztásainkkal egy év alatt a környezetbe bocsátunk. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz- (elsősorban CO2) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásunkkal mennyivel járulunk hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tudunk elérni a szokásaink megváltoztatásával.

Töltsd ki a tesztet, és tudj meg többet arról, hogyan csökkentheted a hétköznapokban a környezeti ártalmakat!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült. 

Címlapról ajánljuk

További cikkek