A fogyókúrás étrend, vagy éppen az egyre gyakrabban előforduló inzulinrezisztencia esetén is érdemes arra figyelnünk, hogy olyan ételeket, élelmiszereket válasszunk, amelyek elég hosszú ideig eltelítenek, és nem emelik túl magasra a vércukorszintünket.
Ha olvastunk már két bekezdésnél többet a szénhidrát-anyagcseréről és az ideális diétáról, akkor biztosan találkoznunk kellett azzal a megállapítással, hogy a köretek közül, például a rizs esetén érdemes a barna vagy a basmati rizst választani.
A barna rizs logikus választásnak is tűnhet, hiszen szemmel látható az a barna héjréteg, ami rostként lassítja a 100 gramm száraz rizsben található 77,5 gramm szénhidrát felszívódásának sebességét. De mi a helyzet a fehér rizsekkel?
Kezdetben volt az „A”, meg a „B” rizs a köztudatban, azonban fontos tudni, hogy ezek nem fajtát, hanem minőséget jelölnek. Vajon fel tudnánk sorolni az összes rizsfajtát? Kötve hiszem, ugyanis világszerte nagyjából 8 ezer(!) fajtát ismerünk, ami bizony számos tényező alapján kategorizálható, mint pl. a származás, a szín, a rizs formája, mérete, vagy ami most jelen esetben számunkra a legfontosabb, a ragacsosság alapján.
Egy kis rizs kémia
A rizsszemekben található szénhidrát keményítő formájában található meg, ami egy spirális alakú poliszacharid, elágazó láncú amilopektinból, illetve el nem ágazó amilózból tevődik össze, rizsfajtánként különböző arányban. Az elágazó szerkezetű amilopektin aránya határozza meg, hogy mennyire lesz „szétfővő”, ragacsos típus az adott rizsfajta.
Magasabb az amilopektin aránya a sushirizsben, a „sticky rice”-ban, nem véletlen tehát az elnevezése, vagy az arborio, azaz a kerek szemű rizottórizsben. Ezek a fajták tehát szerkezetüknél fogva is jobban szétfőnek, emiatt hamarabb emelik meg a vércukor szintjét szervezetünkben.
Ezzel szemben az amilóz található többségben az olyan rizsek esetén, amit pergősként szoktunk jellemezni, ide tartozik a jázminrizs, vagy az a basmati rizs is, amit – így már érthető módon - a lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmazó verzióként szoktak emlegetni.
Elméletileg vannak különbségek a pergős rizsek vércukorszint-emelő képessége között is, és a basmati rizs kedvezőbb választás ebből a szempontból, de ne felejtsük el azt sem, hogy a rizs elkészítésével is tudunk rontani vagy javítani a helyzeten. A tipikus magyar szokás, a túlfőzés helyett próbáljuk ki a gyakran használt piláf módszert (amikor üvegesre pirítjuk a rizst, majd kétszeres mennyiségű rizsben felfőzzük), vagy akár a gőzölést is.
Így, vagy úgy készítve, de ha tudatosan étkezünk, mindig figyeljünk a köretünk mennyiségére is, hiszen akármilyen jó annak a rizsnek az összetétele, ha túl sokat fogyasztunk belőle.
Azt is érdemes tudni, hogy az egészségünk, fogyásunk nem kizárólag azon múlik, hogy sikerül-e beszereznünk basmati rizst. Egy megfelelően összeállított rizses étel, egy kiegyensúlyozott étrend a hagyományos rizsfajták használatával is tökéletesen segíti céljaink elérését.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
3+1 tipp videónkban, hogy ne legyen unalmas a barna rizs!
Egyszer mindenki kipróbálja a barna rizst, aki egészségesebben szeretne élni. Aztán sokan fel is adják - nem sikerült finoman elkészíteni. Pedig érdemes próbálkozni!
Bodon Judit dietetikus
Tudj meg többet a glikémiás-indexről!
Legyen a célod a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, a fogyás vagy a cukorbetegség megelőzése, kezelése - a GI segít, hogy vércukorszintedet normál tartományban tartsd!
Szálka Brigitta dietetikus
Fogyókúra idején: rizs kontra burgonya - melyiket válasszam?
Érdekes módon a burgonya fogyókúra idején sokaknál kerül tiltólistára, míg a rizst bátran fogyasztjuk. Mi ennek az oka? Melyik valóban a jobb választás?
Abonyi Orsi dietetikus
Inzulinrezisztencia - csupán egy trendi divatdiéta vagy komoly betegség?
Pár évvel ezelőtt még nem hallottunk az inzulinrezisztenciáról, ma már biztosan mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki érintett ebben a betegségben. Mi áll a hátterében?
Abonyi Orsi dietetikus
