Ha a 10 évvel ezelőtti Budapesten járnánk, akkor nagyítóval kellene keresni a jó pékségeket, nem különben a kifejezetten reggelire specializálódott helyeket. Egy-egy étteremben lehetett csak megtapasztalni a jó kovászos kenyér élményét, majd megkérdezni, hogy mégis honnan a vekni. Mára szerencsére se szeri, se száma a tényleg remek budapesti kovászos pékségeknek, és még mindig jönnek új szereplők, sokszor kifejezetten stílusteremtően. Ilyen lett a David’s Kitchen is, ami már nevével mutatja, hogy bőven túllép a kenyér-kifli-kávé vonalán. Lássuk, miért lett pár nap alatt rajongás tárgya!
Liora és David Seboek
Liora és David Seboek lassan 30 éve választották otthonuknak Budapestet, és a kezdetek kezdetén fine dining éttermet vittek, még az V. kerületi Magyar utcában. Akkor hozták el a magasgasztronómiát a fővárosba, amikor ez még nem volt trend, és csak néhány hasonló étterem működött. Innen aztán az Andrássy útra költöztek, végső állomás pedig a Dorottya utca lett a Baraka számára. Nagyszerű szakemberekkel dolgoztak, figyelemre méltó volt a konyhájuk és az egész, nagyon elegánsra szabott étterem.
Minden vacsorának vannak fénypontjai, és a Barakában szinte az összes esetben a kedvencek között szerepeltek a kenyerek, péksütemények. Nem véletlen: David cukrász és pékmester végzettsége miatt evidens volt, hogy ez az ő pályája, még tulajdonosként is. Szenzációs kísérő péksütik születtek: csupavajas briósok, mesteri levelesek, emlékezetes kenyérfélék.
A David’s Kitchen csúcsgasztrót hoz a mindennapokba
A koronavírus-járvány aztán jött, és nem kegyelmezett, a házaspár úgy határozott, hogy elengedik a fine diningot, a Barakát és a sok szép emléket. Racionalizálnak, nem váltanak a gasztróból, viszont valami olyannal fognak jelentkezni legközelebb, ami sokkal elérhetőbb, közérthetőbb, több emberhez szól, és gazdaságilag is kiszámíthatóbb, mint a csúcsgasztró.
Lényegében csúcsot hoznak, csak a mindennapokba. Nem tízfogásos fantáziamenükkel, hanem foszlós péksütikkel, egyedi szendvicsekkel, csokoládéban úszó babkákkal.
A Klauzál téren találjuk a David’s Kitchent, a vásárcsarnokból kilépve jobbkézre. Még nem egész két héttel a nyitás után olyan forgalmat bonyolítanak, hogy öröm nézni, ráadásul sokféle motivációval érkeznek, sok felől. Valaki csak egy baguette-ért ugrik be estére, más gyors kávéra és péksütire, miközben a fülében megy a meeting, de jönnek gratulálni a szakmabéliek is. Amikor mi reggeliztünk, a legvilágosabb asztalnál, a közeli építkezésről jött két melós srác, ebédre vettek szendvicset.
Bakeshop, nem szimpla pékség
Ahogy írtuk, nem véletlen, hogy a David’s Kitchen nevet kapta a hely, hiszen inkább bakeshop a funkció, mintsem szimpla pékség. Lehet komplett reggelit kérni, vannak a pultban szendvicsek és egész ebédnek is beillő fantáziadús bowl-ok, kis delibolt funkciót is betöltenek, és omlós kekszeket, előre csomagolt granolákat is kínálnak. Ez a rész még bővül is a jövőben: kencéket is árulnak majd, saját receptúra alapján készítve, hogy haza lehessen vinni a remek kenegetőket.
A pékáruk kínálatát nem akarják lefixálni, David mindig készül majd valami új finomsággal, megmutatják a vendégeknek, hogy mit tudnak akár sós, akár édes fronton. Nyilván, amiket keresnek, és amivel nagy a siker, az marad a pultban, de folyamatosan lesznek újdonságok, különlegességek. Különösen a mediterrán, közel-keleti vonalról.
Minden, aminek köze van az olívaolajhoz, az olajbogyóhoz, a könnyedebb friss sajtokhoz, illatos zöldfűszerekhez, paradicsomhoz, fokhagymához. Mi cukkinivel és hagymával halmozott, szinte 6-8 centi magas focacciát kóstoltunk, amit azonnal beletunkoltunk a házi labneh-ba (közel-keleti sűrű, lecsöpögtetett joghurtsajtkrém), majd kentünk rá egy kis friss paradicsomot is, amit a sajtos-szezámos jemeni burekhez kaptunk. A szabályosság, sorrendiség nem éppen a Földközi-tenger országainak sajátossága, éltünk ezzel a déli, keleti könnyedséggel.
Aprópó, könnyedség:
kóstoltunk egy felhőpuha, foszlós, zöldfűszerekkel, friss sajttal, szárított paradicsommal és olívával töltött péksütiti is, ami most készült először. Még langyosan téptünk belőle, hogy aztán hitetlenkedve rázzuk a fejünket, hogy mi ez az ízgazdagság és puhaság? Kiemelkedő volt.
Bár szendvicset ezúttal nem kóstoltunk, hívogatóan néznek ki, és egy egész fogásnak beillenek: an, amit humusszal kennek, a csirkés szendvics belevalója pedig a Klauzál téri Vásárcsarnok húsosától érkezik hozzájuk. Kóstoltunk viszont egy brunch bowl-nak keresztelt fogást, ami mentával kevert kuszkusz volt, kis tahinivel, lime-mal, grillezett répával és karamellizált dióval. Laktató és mégis könnyed választás.
Nagyot szólt a sajtóban a David’s Kitchen összes csokoládés édessége
A babka és a rugelach is. Tényleg nagyon gazdag sütemények, rengeteg csokival, a babka magvakkal és delejező, örvényes keresztmetszettel. A Pozsonyi út után most ezen a VII. kerületi lokáción is hívogatnak végre a babkák, és a már sajnos megszűnt Dob utcai Frölich helyett itt is van nagyon nagyon édes és babonázó rugelach is. Sokan örülnek ennek a környéken, és hiába a friss nyitás, van, aki, ha teheti, csak egy-egy szelet babkát és rugelach-ot visz haza… vagy fogyasztja el útközben, “véletlenül”.
Fotók: Forgács Zsuzsi
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További érdekességek az oldalunkról:
