Egyrészt nem igaz, másrészt pedig mindent mértékkel kell csinálni vagy fogyasztani, és akkor kizárólag az előnyeit fogjuk élvezni. Csak ismételni tudom magam: a sertéshús nagyon finom és változatos, mindegyik része más és más étel elkészítésére alkalmas, mert más az íze, más az állaga. Ez azért van, mert mindegyik húsrész különféle funkciót lát el még élő izomként.Pörköltnek a disznó mindegyik része nagyon finom, viszont rántott húsnak csak a karaj a szűzpecsenye és a combnak a dió része az igazi. Mondom én.Sokan viszont vitatkoznának velem, mert úgy gondolják, hogy a tarja is nagyon finom rántva...
Az igazság félúton lesz, mert az ízlés az egyedi. Szerencsére. Képzeljék el, ha mindenki ugyanazt és ugyanúgy szeretné, milyen unalmas lenne ez a világ.Ezért is jó, hogy a sertést ilyen sokféleképpen el lehet készíteni! A disznónak azért finom a húsa, mert mindenevő, fajtajellegéből kifolyólag erős állat, amúgy pedig zsírosodik is - a húsrostok közé beépülő zsírszövet bizony nagyon ízletessé teszi a sertés húsát. Hiszen mindenki tudja, hogy az ízt a zsiradék hordozza. Ez a jelenség fokozattan jelenik meg a tarjában. Ezért nekem és még sok más embernek a tarja, azaz a nyak, tartóizmainak összessége a legfinomabb pecsenyének való húsrész.Lassan vagy gyorsan sütve, egészben vagy szeletben elkészítve, mindegy hogy hogyan, csak rántva nem!
Számomra előny az egyéb felhasználásánál, hogy sok benne a zsírszövet, ami a ropogós sült panír alatt viszont sajnos kellemetlen meglepetéssé alakulhat - a menzákon ugye sokszor találkoztunk rántott hús néven valami egész mással. Vagy zsíros, és akkor bizony tarjából készült, vagy száraz, és akkor viszont nagy valósággal lapockából. És akkor itt a példa: a lapocka tulajdonképpen a sertés mellső lábának a felső része. Egész nap használja, ezért kevés a zsiradék az izomrostok között, így célszerű olyan ételt készíteni belőle, ami szaftos. A tarja sok izomkötegből áll, amelyek tartják és mozgatják a fejet, viszont az ezeket elválasztó hártyák és az izomrostok közé tud bekerülni a zsiradék. Na ezért olyan finom a sertéstarja!
Szóval a gyerekkori rossz élmények a felnőttkori jó élményekkel összevetve eldöntötték a vitáta sertéstarjával kapcsolatban. Ezért választottam bemutatni a tejfölben sült tarját - nagyon finom, szaftos, egyedi, nagyon könnyű elkészíteni, sokféleképpen lehet variálni. Ajánlom Önöknek is!
„Egyenek mindig jót, és élvezzék az ízeket!”
Buday Péter
