Az OKSZ üdvözli Kármán András leendő pénzügyminiszter pár nappal ezelőtti kijelentését arról, hogy „az állami beavatkozások hosszú távon nem összeegyeztethetőek egy jól működő piacgazdasággal, így a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség és kivezetésre kerüljenek” - írta a Pénzcentrum megkeresésére a szövetség.
Az OKSZ álláspontja változatlan: szerintük az árrésstop negatív hatásai egyértelműek, és a korábban meghatározott inflációs feltételek a kivezetéshez már rég teljesültek, ezért a szervezet mielőbbi szakmai egyeztetést kezdeményezne a leendő Tisza-kormánnyal az intézkedés kivezetéséről.
A leendő pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy a jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások fokozatos megszüntetése lesz. Ugyanakkor úgy látja, az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstopot egyelőre nem lehet azonnal kivezetni, ezért elképzelhető, hogy a május 31-én lejáró intézkedést átmenetileg meghosszabbítják, hogy ne okozzon hirtelen terhet a lakosságnak.
A kereskedők mozgástere számottevően csökkent
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára korábban a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy a hazai kiskereskedelem egyszerre küzd gyenge fogyasztással és visszaeső beruházásokkal, miközben a szereplők szerint a szabályozási környezet – különösen az árrésstop – az ágazat egyik fő fékjévé vált. Az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy látja, nem egyetlen intézkedésről, hanem egymást erősítő szabályozási csomagról van szó, amely a különadókkal és a beruházási korlátokkal együtt rontja a szektor teljesítményét.
A szakma szerint az árrésstop az ellátási lánc működésére is hatással van: a kereskedők mozgástere szűkül, ezért a költségnyomást a beszerzési oldalon próbálják érvényesíteni, ami a termelőkre és feldolgozókra is átterhelődhet, és az import szerepét is növelheti. A kritikusok úgy vélik, mindez torzítja a piaci működést, csökkenti az akciók lehetőségét, és végső soron az állami bevételekre is hatással lehet.
Közben a beruházások tartós visszaesése figyelhető meg, különösen a nagy láncoknál. A háttérben a romló jövedelmezőség és a szabályozási bizonytalanság áll, ami megnehezíti a fejlesztések tervezését. A szektor ezért nem egy-egy intézkedés módosítását, hanem kiszámíthatóbb, egységes kereskedelempolitikát sürget a beruházások élénkítése érdekében.
