Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Amit tudnod kell a magyar sertéshúsról

A sertéshúsról folytatott eszmecserék során feltételezzük, hogy fogyasztása egyre kevésbé számít “menőnek”, ugyanis rengeteg embertől halljuk, hogy nem eszik sertéshúst. 

A sejtéseinknek lehet valami alapja, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly év végén kampányt indított a sertéshús fogyasztásának növeléséért („Mindenki kedvence, a magyar sertéshús”) – megkérdeztük őket, mi az álláspontjuk a hústermelés okozta környezeti terhekről.

Hogy tisztán lássunk, először is tudni kell, hogy Magyarországon 1990 óta folyamatosan leszállóágban van a sertéshús-fogyasztás*, azaz évről évre csökken, néha ugrik egy-egy kilót pozitív irányba, de mostanra az egy főre jutó mennyiség mutatója 25 kg/év. Ez mondjuk annak fényében lehet érdekes, hogy a nyolcvanas években akár a 43 kg/fő/évi értéket is elérte. De mit kell tudni a sertéshúsról, mennyire jó az emberi szervezetnek, és mekkora az ajánlott bevitel belőle?

Bodon Judit, a NoSalty dietetikusa: 

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei szerint a napi energiaszükséglet 12-15%-a származzon fehérjékből, ezt kb. fele-fele arányban ajánlott állati és növényi eredetű forrásból biztosítani. A változatosság érdekében érdemes vörös és szárnyas húsokat, halat is fogyasztanunk. A sertéshús a hagyományos magyar konyha egyik alapvető élelmiszere, tőkehúsként és  húsipari készítményként is – gondoljunk csak a kolbász-, szalámi-, sonkafélék hazai népszerűségére. A sertéshús részek magasabb zsírtartalmúak, mint a szárnyashúsok, ennek megfelelően magasabb energiatartalmúak (és magasabb koleszterintartalmúak is). Ugyanakkor a húst átszövő zsírszövet teszi a sertéshúsból készült ételeket ízletesebbé. A zsírbevitel csökkentése érdekében választhatjuk a sovány húsrészeket – pl. sertésszüzet, karajt vagy combot, így biztosíthatjuk a jó ízt és egyben szív- és érrendszerünk védelmét is. A sertéshúsból készült kolbász- és szalámifélék jellemzően magas zsír- és só tartalmúak, legyünk ennek tudatában étrendünk összeállításánál. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljes mértékben el kell hagynunk őket, de ha lehet, ne is legyenek mindennapi étrendünk részei, különösen ha köszvénnyel, túlsúllyal vagy szív- és érrendszeri betegséggel élünk.

Ami nagyon üdvös, hogy az Országos Húsipari Kutatóintézet egy huszonöt ellenőrző pont beiktatásával végzett tervet dolgozott ki, mellyel követhetővé válik a hús eredete a takarmányozástól a vágóhídon át egészen a húspultig. Tehát jó esetben innentől kezdve csökkenhetnek a bizonytalan eredetű húsok körüli botrányok, illetve a magyar sertéshús versenyképessége is növelhető.

Rákérdeztünk arra is, milyen véleménnyel vannak azokról a környezettudatos szervezetekről, tanulmányokról, melyek a húsfogyasztás környezetre rótt, egyre növekvő terheiről szólnak: “ Az állattartás és azon belül főleg a kérődzők tartása globális problémaként szokott felvetődni egyes környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek részéről. A környezettudatos médiumok által közölt információk és az általuk sugallt veszélyhelyzetek gyakran nagyon messze esnek a valóságtól, és főleg nem igazak globálisan, minden régiót illetően.

Amerikai kutatások például leírták, hogy pár ezer éve óriási bivaly- és szarvascsordák legeltek az észak-amerikai prérin, ezeknek együttes tömege lényegesen meghaladta a jelenlegi háziasított állatállomány méretét, de környezetkárosítás nem merült fel.”

Tudtad?

A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos aggályok világszerte nagyon is reálisnak tűnnek: egy kiló marhahús megtermeléséhez akár százszor annyi víz szükséges, mint ugyanannyi gabonához, ezenkívül a területhasználat, a vízszennyezés és a fogyasztóhoz szállítás is egyértelműen közrejátszanak a problémák felmerülésében. (Az élelmiszerfogyasztás környezeti hatásai és szerkezeti változásai, 2012) .

Tudatos állattenyésztés

“A válasz azonban nem a környezeti problémák cinikus elutasítása, hanem az állattenyésztés környezettudatossá tétele, és a károsanyag-kibocsátás lehetséges méretű csökkentése. Ennek érdekében indulnak világszerte a minőségbiztosított programok, ahol a termékminőség mellett a környezet és az állatjólét szempontjait maximálisan veszik figyelembe" – folytatódik a válasz.

"A felvetett kérdésre válaszul azt el kell ismerni, hogy a luxusfogyasztás, az egzotikus termékek igénye felesleges szállítást és egyes termelési területek túlterhelését generálja. Az élelmiszerek nagyarányú kereskedelme egyébként is nagy szállításeredetű környezetszennyezést jelent – innen származtatható egyes EU-s régiók túlzó koncentrációja az állattartásban.

Nem szabad elfelejtenünk viszont, hogy a hústermelés olyan természetszerű folyamatokból származtatható, illetve annak hatékonyabb irányított változata, amely maga a napfény hasznosulását, növények növekedését és a növényevők gyarapodását jelenti. Az „óriási terhek” viszonylagosak, eltörpülnek egyes ipari termék előállításához képest, illetve a termelésnek a környezeti adottsághoz kell alkalmazkodnia”- állt a Vidékfejlesztési Minisztérium válaszában.

* Sertéshúsmérleg (1970-2011)

Szólj hozzá!

Hozzászólások (3)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

magnes.dora
Mágnes Dóra / magnes.dora Sun, 2014-02-09 10:12

A mellékelt képen van némi fogalmi zavar. Az ábrázolással ellentétben a karaj hosszan fut a gerinc mellett és az első fele a hosszúkaraj (ami kétféle színű és állagú húsból áll, világos és sötét rózsaszin ) és a hátsó fele a rövidkaraj (csak rózsazsin szinhús). A rövidkarajról kell leválasztani a szűzpecsenyét.

V2rider
V2rider / V2rider Fri, 2014-02-07 23:02

A kérődzők és az amerikai bölénycsordák hatása a környezetre - nem hiszem,hogy ez az,amit tudnom kell a magyar sertéshúsról. Az ajánlott beviteli mennyiségről sem tudtam meg sokat.