A Weill Cornell Medicine kutatóinak két tanulmánya szerint a cirkadián óra (a testet és sejtjeit a 24 órás nappal-éjszaka ciklusban tartó rendszer) megzavarása kritikus szerepet játszik a súlygyarapodásban.
A Cell Reports szaklapban megjelent tanulmány szerint a kutatók egérkísérletekkel bizonyították, hogy a glükokortikoid stresszhormonok krónikus felszabadulása, és a normális napi felszabadulási ciklus megzavarása által okozott stressz átmeneti védőmechanizmust vált ki a szervezetben, ami azzal jár, hogy fokozza a zsírsejtek növekedését és az inzulintermelést, miközben csökkenti a plusz cukorszintet a vérben és a zsírszintet a véráramban és a májban.
A Cell Reports-ban publikált tanulmány feltárta, hogy a glükokortikoid stresszhormonok krónikus adagolása és a normális napi felszabadulási ciklus megzavarása által okozott stressz átmeneti védőmechanizmust vált ki egerekben.
Ez a mechanizmus fokozza a zsírsejtek növekedését és az inzulintermelést, miközben csökkenti a felesleges vércukorszintet és a zsírszintet a véráramban és a májban. A második a Proceedings of the National Academies of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a zsírsejt-prekurzorok az egerek pihenőidejében zsírsejtekké válnak. A tanulmányok azt sugallják, hogy a stressz és más olyan tényezők, amelyek megzavarják a test természetes órájának ritmusát, hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz, a kutatók pedig új megközelítéseket javasolnak az elhízás kezelésére.
Hogy ez mit jelent pontosan?
Azt, hogy ha a krónikus stressz hatással van a stresszel összefüggő hormonok mennyiségének változására, vagyis a glükokortikoidok szokásos napi ingadozásaira, az taccsra vágja a szervezetet. Az első kutatásban egerekbe olyan chipeket ültettek, amelyek folyamatosan adagolták ezeket a stresszhormonokat, a kontrollcsoport szervezete pedig követte a szokásos napi ingadozást. 21 nap alatt a stresszesebb egerek barna- és fehérzsírmennyisége is megduplázódott, és szervezetük inzulinszintje az egekbe szökött annak ellenére, hogy még mindig ugyanazt az egészséges étrendet követték, mint a kontrollegerek.
Meglepő módon úgy tűnt, hogy ezek az anyagcserezavarok „védő hatást” is kifejtenek azáltal, hogy alacsonyan tartják a vércukorszintet, és megakadályozzák a zsír felhalmozódását a vérben vagy a májban. Amikor eltávolították a pelleteket, az anyagcsere-változások gyorsan helyreálltak – azaz amint visszatér a normális stresszhormonszint-ingadozás, a hízékonyság is eltűnik.
A második kutatásban vörös fluoreszcens fehérjét kapcsoltak a fehérjéhez, amely a fontos cirkadián óragének kifejeződését szabályozza, és sárga fluoreszcens fehérjét a peroxiszóma proliferátor aktivált receptor gamma (PPARG) fehérjéhez – ez a bonyolult nevű molekula szabályozza a zsírsejtek termelését. A kutatók ezen két fehérje változását figyelték meg az egereknél úgynevezett zsírsejt-prekurzorokban. A prekurzor egy kiforratlan, éretlen sejt. Számos különböző sejtté alakulhat. Azt találták, hogy az egerek pihenőidejében a cirkadián ritmushoz köthető egyik fehérje gyors növekedést okoz a PPARG termelődésében, és amint a PPARG szintje elér egy bizonyos küszöböt, a prekurzor sejtek elkötelezik magukat, hogy zsírsejtekké válnak. Mindez rövid idő alatt, néhány nap alatt megy végbe.
Az a döntés, hogy a prekurzorsejtek zsírsejtté válnak, gyorsan megtörténik, nagyjából 4 óra alatt. Olyan, mintha egyszerűen átkapcsolnák őket. És ez csak a nap egy bizonyos szakaszában történik meg – figyelmeztettek a kutatók.
A kutatók most azt akarják megfigyelni, hogy a hosszabb stressz fent említett pozitív hatásai hogyan alakulnak ki, illetve azt is, hogy meddig biztonságos az embereket glükokortikoid-kezelés alá vetni – könnyen lehet, hogy ez hosszú távon hízáshoz is vezethet.
Még több a túlsúlyról:
