4 ok, hogy helyi termékeket vásároljunk

A helyi termékek ma reneszánszukat élik, a fogyasztói igények nőnek, és a beszerzési források tárháza is ennek megfelelően bővül. De mit is nevezhetünk helyi terméknek?

Helyi termék az, amit helyben, de legfeljebb 50 kilométeres körzetben termelnek, készítenek vagy dolgoznak fel, nem nagyüzemi módszerekkel, hanem általában kisebb mennyiségben, de minél jobb minőségre törekedve. Jellegzetessége még, hogy a tradíciónak - például a speciális, az adott tájra jellemző ízvilágnak, feldolgozási technikának - is fontos szerep jut.

Miért jó a helyi termék?

1. Friss zöldség, ropogós kenyér

A helyi terméket - például zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, pékárut - a közelünkben termesztik vagy készítik, ezért mire a vásárlókhoz eljut, a rövidebb szállítási idő és a kisebb távolság miatt frissebb marad.

2. Hagyományőrzés, helyi specialitás

A hely termékek sokszor egyet jelentenek a helyi specialitásokkal, legyen az egy ősi gyümölcsfajta vagy egy generációról-generációra áthagyományozott receptúra alapján készült bor, lekvár, sütemény. Ha ezekre az adott tájra jellemző termékekre van piaci igény, akkor nagyobb eséllyel maradnak fent az utókor számára.

3. Kevésbé szennyezi a környezetet

A helyi termékek szállítása sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint az ország másik feléből vagy más országból származó termékek. A kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően tehát a helyi termék vásárlásával teszünk a környezetünk védelméért is.

4. Támogatjuk a vidék megerősödését

Ha vásárláskor előnyben részesítjük a környezetünkben tevékenykedő gazdákat, termelőket, feldolgozókat, nemcsak velük és családjukkal teszünk jót, hanem társadalmi, gazdasági szinten is támogatjuk a helyi munkaerő-piacot és a magyar mezőgazdaság erősödését.

Honnan szerezhetjük be a helyi termékeket?

Manapság már egyre több vállalkozás és civil kezdeményezés foglalkozik a helyi termékek népszerűsítésével és a fogyasztókhoz való eljuttatásával, ezért már kis utánajárással, viszonylag könnyen találhatunk hozzánk közel eső beszerzési forrást.

  • Állandó piacokon: a nagyobb piacokon a kereskedők mellett őstermelőkkel és kistermelőkkel is találkozhatunk.

  • Alkalmankénti termelői piacokon: heti, kétheti, havi rendszerességgel ma már az ország számos pontján szerveznek helyi termelők közreműködésével termelői piacokat.

  • Közvetlenül a termelőtől: ahogy szokták mondani, "háztól" is beszerezhetjük a kívánt árut, a közösségi mezőgazdaság keretében pedig egy szezonra leszerződhetünk egy gazdával, aki rendszeres időközönként ellát bennünket friss termékekkel.

  • Házhozszállítós rendszer: interneten rendelhetünk már több városban is (a fővárosban több ilyen rendszer is létezik párhuzamosan) úgy, hogy egy szervezet több gazda, termelő, feldolgozó termékét a megrendelések alapján begyűjti, és el is juttatja a vásárlókhoz. Ez jelentős időt és energiát spórol meg a fogyasztóknak.

  • Saját kertünkből: ha van rá lehetőségünk, éljünk vele! Kertészkedjünk, termeljünk zöldségeket, gyümölcsöket, városlakóként pedig próbáljuk ki a közösségi kertek adta lehetőségeket.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A mi Rögös túrónknak tényleg nincsen párja?

Ha röviden kellene válaszolni, a következőt mondanánk: bátran állíthatjuk, hogy valóban egyedülálló élelmiszer. Miért jelenthetjük ki ezt ennyire magabiztosan? Milyen érvekkel támasztható alá a Rögös túró egyedisége? Következzen egy gyors gasztronómiai kalandozás páratlan tejtermékünk világában!

Címlapról ajánljuk

Így festett egy szüret régen – Képeken a munka és...

Manapság már viszonylag ritka, hogy egy családi/baráti társaság, esetleg egy egész falu felhágjon a szőlőhegyre őszidő derekán, hogy az ott roskadozó fürtöket puttonyba szedje, azokból bort készítsen és az egész folyamatot lakomával, játékokkal és általános mulatsággal kísérje. A szüret nem is olyan rég szerves részét képezte az ősznek, a hozzá fűződő szokások pedig sokat mesélhetnek egy olyan korról és világról, amit (nagyrészt) már magunk mögött hagytunk.

Lakos Benedek

További cikkek