A folyamatos és szűnni nem akaró infláció miatt újabb és újabb megoldások születnek, hogy a boltok minél kevesebb vásárlót veszítsenek. Ilyen trükknek számít az úgynevezett zsugorítás is, amely során az ár nem változik, de a kiszerelés igen.
Az élelmiszerek ára éves szinten több mint 20 százalékkal nőtt, köztük sok termék jóval komolyabb mértékben drágult – írja a Sokszínűvidék.
Lássuk a hivatalos adatokat a KSH szerint:
- a kilós, tömbös trappista sajt ára 58%-kal 3150 forintra,
- a 20 százalékos (140-175 grammos) tejföl 50%-kal 260 forintra,
- a kilós félbarna kenyér 43%-kal 498 forintra,
- a pasztőrözött, 28 százalékos ESL tej 36%-kal 363 forintra drágult.
Kiskapukat keresnek a bolthálózatok
A durva drágulás hatására a boltláncok és a vásárlók különböző módszerekkel igyekeznek enyhíteni az inflációs hatást. Ilyen például az úgynevezett legrammozás vagy zsugorfláció.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
Hogy egy adott termék árán nem változtat a gyártó és a kereskedő, a kiszerelés viszont kisebb lesz.
Szemfülesek már észrevehették a metódust: például a tejfölöknél is voltak korábban a 450 és 500 grammos, nagypoharas tejfölök, amelyek bár hasonló pohárban vannak, de csak 330 gramm tejfölt tartalmaznak.
Korrektnek számít ez az eljárás?
Megtévesztő lehet, de ha a vásárló korrekt információkat kap, akkor rendben van.
Fontos:
- A kiszereléstől függetlenül a termék mellett mindig kötelező feltüntetni az egységárat. A kilós ár alapján könnyebb összehasonlítani a termékeket.
- A leginkább árérzékeny vevők elkezdték keresni az adott konkrét termékeknél az olcsóbb változatokat – ezt hívják leegyszerűsítve lefelé vásárlásnak, és egyre több vevő választ azonos termékből olcsóbbat, esetleg gyengébb minőségűt.
- Vannak termékek, amelyeknél az olcsóbb saját márkás és a drágább gyártói márkás termék között semmiféle különbség nincs.
- Érdemes olvasni az akciós újságokat, hűségprogramokat.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
