Schrot-kúra: buta és veszélyes régi módszer a méregtelenítésre

Ez az igen veszélyes kúra úgy kíván méregteleníteni, hogy vízhajtó hatást gyakorol. 

Johann Schrot, a Schrot-kúra kitalálója a 19. században azt figyelte meg, hogy a beteg állatok, ha rosszul vannak, ösztönösen abbahagyják az evést. Ebből kiindulva találta ki saját módszerét, mely szénhidrátok fogyasztásán és kalóriacsökkentésen alapul.

Mivel a kúra kalóriaszegény, nem szabad orvosi felügyelet nélkül alkalmazni.

A kúrának négy alapeleme van: ivós napok, evős napok, pihenőnapok és mozgásos napok.

Az evős napokon, melyek ugye nem-ivósak, csupán egy pohár teát és egy pohár gyümölcslevet isznak a kísérletező kedvű betegek, de érdekes módon egy feles megengedett. Ezeknek az ivásmentes napoknak elvileg az a célja, hogy a szervezetben felgyülemlett mérgeket a vérből, mely a szomjazástól besűrűsödik, kivonjuk.

Az ivós napokon egy liter vizet, és ha lehet még nagyon sok gyümölcslevet kell meginni. Ezáltal a vérből kivont méreganyagok a vese által kiválasztódnak, és kikerülnek a szervezetből.

Az evős napokon, amikor ugye nem iszunk, a szervezetnek nyugalomra van szüksége. Tehát kis mennyiségű ételt kell fogyasztani, melyben sem zsír, sem fehérje nincs, Schrot rizskását, grízkását, zabpelyhet, száraz zsemlét és főtt gyümölcsöket javasol.

Az ivós napokon Schrot propagálja a testmozgást, mondván, hogy az is segít a méregtelenítésben.

Sok kritika éri a módszert, joggal

Elvileg a két létmódot kell váltakoztatni, és ennek eredményeképpen csökkenhetnek a gyulladásos megbetegedések tünetei, mégis sok kritika éri a kúrát: az egyoldalú táplálkozás vitaminhiányhiányhoz vezet, a fehérje elhagyása pedig az izmok leépülését okozza. Emellett erősen vízhajtó hatásra és kiszáradásra lehet számítani.

A kúra modern variánsai annyiban különböznek az eredeti kúrától, hogy nem csupán ötszáz kalóriát engedélyeznek, hanem ezerötszázat, és azt is javasolják, hogy változatosabb legyen a tápanyagok aránya.

Ezeket olvastad már?

via

Címlapról ajánljuk

További cikkek