Gyerekkoromban azt hittem, hogy véres hurka, meg egyáltalán, akármilyen hurka csak Magyarországon létezik - pedig hát nem. A németek imádják, az angolokról, belgákról, franciákról nem is beszélve. Fogyasztásbeli és fűszerezési különbségek persze vannak, de a hurka attól még hurka marad. A franciák például a mi káposztás-krumplis verziónk helyett almával és krumplival eszik - bitang jó kombináció, érdemes megkóstolni!
Új ételt lefőzni azonban nem is olyan egyszerű. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nekem néha több, mint egy évbe telik kipróbálni valamit, amit pedig nagyon szeretnék. Mert túl későn, szezon után jutott eszembe, mert nem kaptam szépet a piacon, mert épp valami mást kellett kipróbálni, mert hosszú a bakancslista, és mert vannak dolgok, amiket olyan ritkán csinálok, hogy akkor nehezemre esik kísérletezni vele. Az almás hurka pont ilyen volt - nagyon szeretem a hurkát, de hát mégsem készíthetek minden héten. Egyrészt, mert nem az a derékbarát fogás, amire csak úgy rávethetem magam heti rendszerességgel, másrészt rengeteg olyan alapanyagnak, ételnek van ilyenkor szezonja, amit az év más szakaszában szintén nem ehetek. Ha viszont csak havi egy hurka jut, akkor...akkor úgy szeretném megcsinálni, ahogy az anyu csinálta gyerekkoromban: sok párolt, karamellizált lilakáposztával és nagyon zsíros, nagyon hagymás krumplival. Hja, nehéz az élet, tudom én.
És hogy még egy kicsit siránkozzak sanyarú sorsom felett, nem tudom, nálatok ez hogy van, számít-e a böjt, vagy sem. Én ugyan nem "tartom", de mégis, ilyenkor eszembe jut, hogy lassan vége a télnek, vissza kéne fogni a húst, és át kéne állni a könnyebb fogásokra. Na, a két igénynek - még egy kis hurkát ide, de tényleg ne sokat ám, és egyáltalán, elég legyen már az advent óta tartó zabapartiból - a találkozásából született ez a recept. be kell valljam, nem az enyém, Rachel Khoo egyik szakácskönyvében találtam, de rögtön tudtam, hogy én is, és a hűtőmben árválkodó hurkaszeletke is erre várt. Salátának ugyan csak erős túlzással lehet nevezni, de tulajdonképpen miért ne: zöldség, gyümölcs, egy kis protein meg friss fűszernövény....szóval, ha ti is érzitek a tavasz közeledtét, és lassan abbahagynátok a torkoskodást, akkor már van is egy 10 perces vacsoraajánlatom!
