A 2000-es évektől már lehetett hallani felröppenő híreket arról, hogy tudósok egy csoportja ehető halfilét tudott előállítani aranyhalsejtekből, valamint hogy a NASA űrhajósai számára is elkészíthető, fogyasztható Hálaadás-napi pulykát próbálnak pulykasejtekből növeszteni.
Ezek voltak az első kísérletek, a legutóbb publikált kísérlet pedig már itt, Európában, a Maastrichti Egyetemen zajlott – megosztó sikerrel ugyan, de mégis sikerrel. A tanulmány szerint marhaizom-őssejtekből nevelgettek egy kb. 15 dkg-os hamburgert, amelyet egy magzati "borjúszérumbóL" hoztak létre, hogy megfelelő táptalaja legyen a növekedésnek és a sejtek differencializálódásának. Miután az őssejtek elindultak a növekedés útján, azaz izomsejtekké fejlődtek, tápláló oldatokkal növelték tovább, majd egy cukorszerkezethez tapasztották, és nyomással kvázi tornáztatták őket. Mint az izom általában, ettől megerősödtek, vagyis nagyobb tömegűek lettek. A végeredmény 20 000 kis húscsíkocska – kb. 40 milliárd sejt – amelyet hamburgerformájúra állítottak össze, majd kevés napraforgóolajban kisütöttek. Profi kóstolókkal kóstoltatták, és az eredmény… nem maradéktalan húsélmény, nem a konyha magasiskolája, de… jó. Húsízű, kívül ropogós, fogyasztható húsétel.
A kutatók szerint ez egy jó kezdet – de mihez is? Az in vitro húselőállítás legszembetűnőbb haszna, hogy kevesebb állatot kell nevelni és lemészárolni. Ez hosszútávon hozzájárulhat a Föld széndioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, a fenntartható fejlődéshez. Ma bolygónk termőföldjeinek 30 százalékán termesztenek állatok részére gabonát, és csupán 4 százalékán termesztenek emberi fogyasztásra, amely a limitált lehetőségek kihasználásában nem egy jó arány. Hiszen ez azt jelenti, hogy ennyivel több terület igényel erdőirtást, öntözést, és ennyivel több terület járul hozzá az üvegházhatáshoz.
Az egészségügyi szempontok is szerepet kapnak; nagy előny az, hogy ezek a húsok szó szerint vegytiszták. Nem tartalmaznak antibiotikumokat, növekedési hormont vagy fertőzéseket.
Íz szempontjából viszont kevésbé sikersztori a műhús. Szinte csak fehérjét tartalmaz, nincs benne zsír, vér vagy kötőszövet, amely az ízanyagokat szolgáltatja. Természetesen ebben is meg lehet találni a jót, hiszen zsírt mesterségesen is lehet a laboratóriumi húshoz adni, ráadásul nagy előny, hogy a természetesen telített zsírokat tartalmazó húshoz képest utólag akár egészségesebb, telítetlen zsírokat is adhatnak a tenyészett húshoz.
Ezek persze még mindig csak az első szárnybontogatások, és még sok év, mire az üzletek polcain megjelenhetnek a véglegesen kifejlesztett húsok. Ráadásul egyelőre, mint minden új dolog, ez még sokak számára nehezen elfogadható. És természetesen ennek a húsnak a története sem tündérmese, hiszen mind az őssejtek, mind a szérum lemészárolt tehenekből származik, amely az állatvédőknél piros lámpa. És végül, ami tényleg mindannyiunknál kiveri a biztosítékot: jelenleg ez a kis hamburger 325 000 amerikai dollárt kóstál, vagyis több, mint 80 000 000 Ft-ot.
(via The Plate)
