A nők esetében nagyobb eséllyel alakulhat ki időskori demencia. Kutatók vizsgálták a jelenséget, mi ennek az oka, és azt, hogy hogyan befolyásolják a mindennapi tényezők a kognitív egészséget. Lássuk, mire jutottak!
A tanulmányról
A kutatók egy nagyszabású amerikai vizsgálat, az idősebb felnőtteket követő Egészségügyi és Nyugdíj Tanulmány adatait elemezték. A kutatásban 17 182, legalább 40 éves ember vett részt, átlagéletkoruk 69 év volt, és közel 60%-uk nő.
A vizsgálat 13 olyan egészségügyi és életmódbeli tényezőre összpontosított, amelyek befolyásolhatók vagy kezelhetők. Ilyenek voltak például a halláskárosodás, a depresszió, a fizikai inaktivitás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a társadalmi elszigeteltség, a rossz alvás és az alacsony iskolai végzettség.
A résztvevők egy rövid telefonos kognitív tesztet is kitöltöttek, amely a memória és az alapvető matematikai készségek működését mérte. Az adatok elemzésével a kutatók azt vizsgálták, hogy ezek a kockázati tényezők milyen gyakoriak a férfiaknál és nőknél, illetve hogyan kapcsolódnak a kognitív teljesítményhez.
Milyen eredményre jutottak?
A tanulmány eredményei alapján a nők nemcsak több, demenciával összefüggő kockázati tényezővel találkoznak, hanem ezek a tényezők erősebben is befolyásolhatják az agyműködésüket. A vizsgált 13 tényező közül hét gyakoribb volt a nőknél, köztük a depresszió, a mozgásszegény életmód és az alvászavarok. A férfiaknál ezzel szemben főként a halláskárosodás, a cukorbetegség és a túlzott alkoholfogyasztás fordult elő nagyobb arányban.
A kutatás legfontosabb megállapítása: ugyanazok az egészségügyi problémák nem azonos mértékben hatnak a férfiak és a nők kognitív képességeire.
Íme a 4 egészségügyi probléma, amit nőként nem hagyhatunk figyelmen kívül, mert demenciát okozhat!
A cukorbetegség vagy a hallásromlás a nőknél jóval erősebb memória- és gondolkodásbeli hanyatlással jártak együtt, még akkor is, ha ezek a problémák összességében gyakoribbak voltak a férfiaknál.
Hasonlóan kedvezőtlenebb hatást figyeltek meg nőknél a magas vérnyomás és a magasabb testtömegindex esetében is.
A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a demencia kockázatát nem lehet egységesen kezelni, mert ugyanaz az egészségügyi állapot eltérő módon hathat a férfiak és a nők agyi egészségére. Mivel ezek közül sok tényező életmódbeli változtatásokkal vagy orvosi kezeléssel befolyásolható, a szakemberek szerint fontos lenne a személyre szabott megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni.
A tanulmánynak ugyanakkor vannak korlátai is:
az adatok jelentős része önbevalláson alapult, vagyis a résztvevők saját maguk számoltak be például az alvásukról, fizikai aktivitásukról vagy hallásukról.
Emellett a kutatók több összetett egészségügyi problémát egyszerű igen–nem kategóriákba soroltak, ami nem mutatja meg az állapotok súlyossága közötti különbségeket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy bizonyos háttértényezőket, például a társadalmi-gazdasági helyzetet, nem tudtak teljes mértékben figyelembe venni, pedig ezek szintén hatással lehetnek az egészségi állapotra és a kognitív működésre.
