A főzés nem a leglátványosabb konyhai művelet, de az egyik legpraktikusabb és leggyakoribb. Tésztát, rizst, krumplit, egyéb köreteket, zöldséget, rengeteg mindent főzünk forró vízben. Pofonegyszerű, nem? Alapvetően igen, bár kérdés, hogy te tudod-e pontosan mit jelent a forrásban lévő víz, ahonnan a legtöbbször indulni kell. Figyelj, mert most lerántjuk róla a leplet.
Mi a forrásban lévő víz hőmérséklete?
A forralás utalhat egy folyadék melegítésére, amíg az gőzzé nem kezd válni, valamint az ételek forró vízben való főzésére. Mindkét esetben a forrásban lévő víz hőmérséklete pontosan 100°C fok.
Honnan tudod biztosan, hogy már forr a víz? Persze a buborékok megjelenése egy jele lehet a forrásnak, a legbiztosabb mégis, ha hőmérőt használsz.
A buborékok ugyanis már a forrás, azaz a 100°C fok elérése előtt megjelennek, olyan 90°C fok környékén, tehát az igazi forrás még messze van.
Só hozzáadásával gyorsabban felforr a víz?
Talán már hallottad, azt a trükköt, hogy ha sót adsz a vízhez, az gyorsabban forr. A helyzet azonban az, hogy hacsak nem egy tonna sót adsz hozzá, a különbség elhanyagolható. Másodpercekről lehetne ebben az esetben beszélni, és nem percekről. Persze a só elengedhetetlen a főzésnél, hogy jól fűszerezett legyen az étel, amit készítesz.
Változik-e a víz forráspontja a tengerszint feletti magasságtól függően?
Minél magasabbra megyünk, annál lassabban forr fel a víz, azonban akár már 100°C fok alatt is sor kerülhet erre. Ez a magasabban fekvő területek alacsonyabb légnyomásának köszönhető. A folyadékok akkor forrnak, amikor a belső gőznyomásuk eléri a légköri nyomással azonos szintet. Ha a légköri nyomás alacsonyabb, a vízmolekuláknak kevesebb energiára van szükségük ahhoz, hogy gőzzé alakuljanak, ezért a forrás alacsonyabb hőmérsékleten következik be a nagyobb magasságban.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több konyhai tippet leshetsz el tőlünk:
