A húsvét az ünnepet megelőző 40 napos böjti időszakra utal, amikor nem ettek húst az emberek. A böjt Nagyszombat estéjén véget ért, és megkezdődött a húsvét.
Húsvéti szent három nap
Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, vagyis a húsvéti szent három napon a keresztények nemcsak lélekben, hanem különböző rituálékkal is készültek és készülnek ma is a húsvétra. Nagycsütörtökön a harangok Rómába mentek, azaz 3 napra elhallgattak, de régen ezen a napon sok helyen szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás az alázatra való emlékezés jegyében. Következő nap, nagypénteken a mise után a ruháitól megfosztott Jézus kereszthalálát szimbolizálva megtörténik az oltárfosztás: az oltárt lecsupaszítják, egyedül a gyertyatartók maradnak, a keresztet pedig letakarják. A népi babona úgy tartja, hogy aki ezen a napon napfelkelte előtt megfürdik, nem lesz beteg.
A nagyszombati tűzgyújtás a feltámadást jelképezi, az új fény, a remény, Jézus eljövetelét: régen a hamut szétszórták a ház körül, valamint a földeken, vagy eltették, és gyógyításra használták.Amikor nagyszombaton újra megszólaltak a harangok, az első harangszóra nem egy háznál kiszaladtak a fákhoz, és megrázták őket, hiszen a babona szerint így nem kellett attól tartani, hogy férges lesz az új termés.Egyes források szerint a tűzgyújtás valójában az Ostara, ősi germán istennőhöz, és az őt ünneplő tavaszköszöntő hagyományokhoz kapcsolódik.
Ételszentelés
A keresztények húsvétvasárnap szenteltették meg a misén a húsvéti ételeket, régies elnevezéssel a kókonyákat.A vasárnap délelőtti misére a hívek konyharuhával letakart kosárra érkeztek, amiben tojás, sonka, kalács, bárányhús, só, torma és bor is volt.Az asszonyok a mise után hazavitték a szentelményeket, amiknek természetfeletti erőt tulajdonítottak.
Receptajánló:
A megszentelt kalács morzsáját a tyúkok közt szórták szét, hogy bőséges legyen a tojás, de az sem volt ritka, hogy a gabonaföldeken terítették szét kereszt alakban a verebek ellen. A megáldott sonkát a gyümölcsfára akasztották, hogy bőséges legyen a termés, a tojást pedig a szerelmesek, a családtagok együtt ették meg, hogy a nehéz időkben emlékezzenek arra, kivel osztoztak az ételen, azaz az élet szimbólumán.
Locsolkodás
A locsolkodás valójában az ősi termékenységvarázsló rítusok szelídített változata. Régen a húsvéthétfőt vízbehányó hétfőnek is nevezték, amikor a legények nem aprózták el a locsolást: egész vödör kútvízzel öntötték le a lányokat, jellemzően több körben. Máshol a fiúk már vasárnap begyűjtötték a tojásokat a lányos házaktól, másnap, a reggeli után aztán a tojáshéjat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak, majd indultak locsolni.
A locsolásért cserébe tojás járt, de lényeges momentum, hogy a lányok régen nem maradtak adósok: kedden következett a hölgyválasz, a lányok locsolták meg a legényeket. A locsolás eredetét a kereszténység a megkeresztelkedéshez fűzi, és ahhoz a bibliai történethez, amikor a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni.
Korbácsolás
A korbácsolás főként a Dunántúlon volt ismert népszokás. Húsvéthétfőn a fiúk sibával, négyszögletű, fűzfavesszőből font korbáccsal csapkodták meg a lányokat, máshol hagyományos korbácsra hasonlító változatokkal suhintottak oda, miközben néhány soros, termékenységet erősítő, betegségűző mondókákat szavaltak. Nemcsak a legényeknek, hanem a kisebbeknek is volt korbácsuk, amit a nagyapjuk, vagy az apjuk font nekik. A lányok a sibát szalaggal díszítették, tojást, és az idősebbeknek bort adtak. Itt sem maradt el a revans, suprikálás formájában: a locsoló fiúkat a lányok is megkorbácsolták.
Keléses ne légyBolhásos ne légyEsztendőre még frissebb légy!
Komatál küldés
A komatál küldésnek régen nagy hagyománya volt, és nemcsak húsvétkor, hanem szülést követően is küldtek komatálat egymásnak az emberek. Húsvéthétfőjén és fehér vasárnap, azaz húsvétvasárnapja utáni vasárnap kerítettek sort a komatál küldésre. Azok a legények, akik farsang idején táncolni vitték a lányokat, ha viszonzásra talált az érdeklődésük, számíthattak a tojással megpakolt komatálra, amit vagy személyesen, vagy küldöttel juttattak el a fiúknak.
Ezeket olvastad már?
Így ünnepeltük a húsvétot a ’80-as években: szalonnabőrtől fényes tojások...
Emlékszel, amikor gyerekként megláttad a fűben a sok színes tojást, amit lépésről lépésre gyűjtöttél össze, amíg el nem jutottál a csokinyúlig? Gyerekkori húsvétok anno.
Petrás Gabriella
Régi áprilisi hagyományaink – Így készültek a Húsvétra nagyszüleink
Tudod melyik napot nevezték zöld csütörtöknek, és mikor ettek ciberét a régiek? Húsvét előtti népszokások, amik meghatározták a felmenőink mindennapjait.
Petrás Gabriella
7-féle húsvéti sonkát teszteltünk, és kiderült, mennyi különbség van sonka...
Egyre közelebb a húsvét, sokan már a héten megveszik a számukra legszebben mutató sonkát. Mi most a legjobb füstölt lapocka nyomába eredtünk!
Nosalty
Erre figyelj, ha húsvéti sonkát vásárolsz
Idén is a kötözött sonkák iránt a legnagyobb az érdeklődés, ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy hagyományos érlelésű és nitritmentes terméket vásároljunk
Nosalty
