Mint a legtöbb családban, nálunk is a konyha volt gyerekkoromban a központi helyiség. Szinte mindig ott gyűltünk össze, és ez nem csak azért volt nagyszerű, mert tartalmas beszélgetéseknek adott helyet, hanem mert rajzolgatás vagy leckeírás közben is figyelhettem, ahogyan anyukám főz.
Fantasztikus szakácsnő, és hihetetlenül kreatív is. Csupán néhány hozzávalóból képes összedobni valami finomat, én pedig igyekszem ellesni tőle a fortélyokat. Persze nálunk is megvolt vasárnaponként a húsleves-rántott szelet-sült krumpli szentháromság, de mégis mindig volt valami új íz, ami játékossá tette a hétvégi ebédeket. Azt hiszem sosem volt kérdés, hogy imádni fogok a konyhában sürgölődni.
Ezeket olvastad már?
Időközben könyvtáros lettem, így nem csak a sütés-főzés, de az olvasás is központi szerepet tölt be az életemben. Több mint egy éve blogot indítottam, ahol könyvekről írok, de miután a gasztronómia is közel áll hozzám, összeboronáltam a kettőt.
Ezeket olvastad már?
Minden elolvasott és ajánlott könyv mellé elkészítek egy ételt/italt. Szerintem ez egy remek asszociációs játék, mert minden könyvhöz lehet párosítani valami finomságot. Persze elképzelhető, hogy másnak más jutna eszébe, de ettől szép ez az egész.
Ezeket olvastad már?
Könyvek, ízek, benyomások – mindenkinek más. Emellett próbálok minden receptbe valami egyedit belevinni, mert nemcsak az ízekkel, de a formákkal is lehet variálni. Ez az én terápiám, egy hosszú nap után jó egy kicsit kikapcsolni a konyhában és alkotni valami finomat. Ha kíváncsi lettél rám, akkor kukkants be az oldalamra, és egyél velem könyvet!
