Kiderült, kit okolunk amiatt, hogy egészségtelenül étkezünk

Annyi egymásnak ellentmondó információt kaptak az emberek az elmúlt negyven évben, hogy fogalmuk sincs, mi az igazság – ez derült ki egy felmérésből, ami az egészségtudatos briteket kérdezte a fogyasztási szokásaikról, és arról, hogy vajon el tudnak-e igazodni az egészségtippek között. Az is kiderült, hogy a legtöbb ember nem magát okolja az egészségtelen étkezés miatt.

Dr. Katrina-Louise Moseley cambridge-i történész szerint az 1980-as évek óta az emberek a szupermarketeket és az élelmiszergyártókat okolják Nagy-Britannia egészségtelen étkezési szokásaiért. A fogyasztók azonban „bűnrészesek” voltak a hosszú távú viselkedési változásokban, proaktívan választották ki, utasították el a kormány, az élelmiszeripar és a média tanácsait, hogy megfeleljenek körülményeiknek, és kielégítsék étvágyukat.

A legtöbben nem magukat okolják az egészségtelen étkezés miatt

A kutató korábbi kérdőíveket nézett át, és megvizsgálta, milyen volt az emberek hozzáállása a különböző étkezési tanácsokhoz az előző évtizedekben. Szerinte például alábecsüljük, hogy a készételágazat milyen kulcsfontosságú szerepet játszott az „egészséges táplálkozással” kapcsolatos ismeretek megfogalmazásában és terjesztésében az 1980-as években.

Néha inkább az élelmiszeripar, és nem a politikusok vagy az orvosok adtak használható, működőképes közegészségügyi tanácsokat az embereknek, ennek ellenére egyre gyakrabban kezdtek úgy tekinteni a nagy élelmiszeripari cégekre, a kormányzatra és a közegészségügyi szakértőkre, dietetikusokra is egyaránt, mint egy, a fogyasztói magatartást manipuláló titokzatos erőre.

Az 1980-1990-es években az embereket a szakzsargon is összezavarta: a „többszörösen telítetlen margarin például éppen egy ilyen megfoghatatlan, furcsa fogalom volt számukra. 1985-ben egy majdnem 1500 fős kutatásból kiderült, hogy az emberek jó része nem tudja, vajon a telített vagy a telítetlen zsír a jó számukra.

Akkor most mi számít egészséges, és mi egészségtelen életmódnak?

A kutatásból az is kiderült, hogy a huszonegyedik század elején az a gondolat, hogy a különböző ételek bizonyos érzéseket válthatnak ki az egyénekben és testükben, változásokat hozott, és például előrevetítette az ételintoleranciák öndiagnózisát.

A kutatás ugyanakkor azt is elfogadja, hogy bizonyos pozitív egészségügyi trendek mégis csak jelentkeztek a 20. század végén. Rámutat viszont arra, hogy a fogyasztók az olyan egyszerűbb, gyors megoldásokat részesítették előnyben, mint a barna kenyérre és a zsírszegény tejre való átállás, ahelyett, hogy átfogóbban átalakították volna az étrendjüket.

Forrásunk volt.


Ezeket a cikkeket is olvasd el!

Címlapról ajánljuk

További cikkek