Most őszre egy csomó almás sütireceptet gyűjtöttem. Hogy mi alapján? Vagy azért, mert még sohasem készítettem, és már nagyon régen vágytam arra, hogy a családom elé tehessem, vagy azért, mert már borzasztó régen volt olyan, hogy előfordultak volna nálunk. Mindenesetre szépen, lassan, sorjában elétek tárom a kincseket.
Otthon, a gyümölcsös kosárban mindig van alma. Néha soknak is bizonyul, ilyenkor készítek egy vajastészta alapot, beleszeletelem az almát, fahéjas cukorral megszórom és megy a sütőbe. Ez a leggyorsabb felhasználási mód, amit alkalmazok a frissen már kevésbé kelendő daraboknál. Idén viszont úgy gondoltam, előre tervezetten, hetente-kéthetente almás sütikkel kényeztetem a gyerekeket.
Először egy olyan veknit hoztam, amelyiknek a képe láttán rögtön elfogott a vágy, hogy törjek belőle egy darabot és beleharapjak. Na, ebben minden benne van, ami egy sütiben szerethető! A tésztája könnyű, levegős. Illatozik a fahéjtól, a szerecsendiótól és - az aranygaluskához hasonlóan - az almaszeletek mentén kés nélkül is le tudunk választani egy darabkát magunknak belőle. Házias jellegén már azt gondolnánk, nem dobhat semmi, de ebben az esetben ez sem igaz: morzsás teteje hihetetlen rusztikussá teszi!
A recept rögtön két veknire elegendő mennyiségre íródott, ami furának tűnhet, de ha kipróbáljátok, megértitek, hogy ebből egy adag nem elég. Először melegen, később langyosan, és még másnap reggelire kakaó mellé is csodálatos. A kelt tészta vágása első olvasatra bonyolultnak tűnhet, de semmi ördöngösség nincs benne: csak csíkokra kell szelni, vajazni, fahéjas cukorral meghinteni és egymásra rétegezni. Mintha emeletes diplomataszendvicseket készítenénk, úgy vágjuk fel darabokba, ezek mennek, almaszeletekkel megspékelve, állítva a sütőformába.Kinézetre kenyér, alapanyagait tekintve süti, így lett belőle vekni – próbáljátok ki! Jövő héten pótlás következik, az ígért narancsos csirke receptjét töltöm fel nektek.Gréti
