Ne csak a szénhidrátra figyeljünk!

A cukorbetegség étrendi kezelésének középpontjában a szénhidrátbevitel áll, de legyünk tisztában azzal, hogy figyelni kell az energia-, zsír- és fehérjemennyiségre is.

A diabetesszel nem élő laikusok is tudják, hogy a cukorbetegség étrendi kezelésének egyik pillére a napi meghatározott szénhidrátbevitel. Ahogy bevezető cikkünkben már ismertettük, a cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere zavara, így természetesen indokolt a napi szénhidrátbevitel kontrollálása. A napi ajánlott szénhidrátmennyiséget általában a kezelőorvos határozza meg, ám a betegség kordában tartásához nem elég étrendünknek ezt az egy összetevőjét figyelemmel kísérni.

A cukorbetegségről >>

Az 1-es típusú, inzulinnal kezelt cukorbetegeknél a napi energiabevitel az aktivitási szinthez igazodik, azaz normál testsúly esetén nincs szükség megszorításokra. Mivel a 2-es típusú betegek jellemzően túlsúlyosak, náluk az étrend egyik célja a testsúly normalizálása, a csökkentett energiabeviteli értékeken és a fizikai aktivitás fokozásán keresztül.

A makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) aránya azonos a kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlásokkal: (elsősorban összetett) szénhidrátokból származzon a napi energia 50–55%-a, fehérjéből a 15–20%-a és zsírból a 30%-a. Azaz a betegség megfelelő egyensúlyban tartásához, a szövődmények kialakulásának megelőzéséhez ezeket az alapelveket is figyelembe kell venni.

Mi az a glikémiás index? >>

A rovat korábbi cikkeit itt olvashatod >>

Fontos! A cikksorozat részei nem helyettesítik az egyénre szabott szakorvosi, dietetikai konzultációt, terápiát! Betegségeddel kapcsolatos kérdéseiddel mindenképpen fordulj személyesen szakemberhez!

Címlapról ajánljuk

További cikkek