Unokaváró hűs uborkaleves

Nevezzük uborkalevesnek vagy akár taratornak, a lényeg, hogy rekkenő hőségben gyakran nyitogatjuk miatta a hűtőajtót!

Magam nem győzök elegendőt bespájzolni, vagyis behűtőzni belőle, mert valahogy a tervezett mennyiség időnek előtte elfogy. Az unokák várható felbukkanása idején két ibrikben hűsöl a bolgár uborkaleves, a tarator. Az egyikben dúsan kaprozott, a másikban, az unokáknak szántban, kapor nélküli változat vár sorára.

A recept nagyon egyszerű, eredeti és bolgár, és az szja-nak, pontosabban az adó- és bolgár konyhaügyekben jártas Zsekova Dancsénak köszönhetem, aki könyvelőmnek írt válaszleveléhez mellékelte a receptet, amit aztán én is megkaptam. Mi több, nagy örömömben, hogy nem kell adót fizetnem, azonnal el is készítettem, és azóta állandó „lakója” hűtőmnek. A gyerekek levesébe kapor helyett egy kis borsikafüvet aprítok, mert egy markánsan ízesített tökfőzelék messzemenő következményeként a nagyobbik unokánál a kapor szóba sem jöhet, a kisebbik pedig, mint annyi minden másban, ebben is követi unokatestvérét… De mindegy is, hogy kaporral vagy nélküle, nagy melegben kellemesen hűsítő, üdítő leves.

Az uborkaleves receptjéért kattints ide!

Szóval üljünk tort, lakmározzunk taratort! Amúgy a tor alapszóból fejlődött-alakult ki a torok és a torkos szavunk is, akár mondhatjuk azt is, nyáron engedjünk le bőségesen torkunkon taratort! A tor és a tarator szavak ugyan részben azonos alakúak, viszont a bolgár etimológiához finoman szólva sem konyítok, nem hiszem, hogy lenne jelentésbeli közük egymáshoz. De jól hangzik, amikor skandálják a gyerekek: tor-tor-tor, ma is legyen tarator!

Mari nagyi

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek