Azok, akik olcsón szeretnének halhoz jutni, általában nagy fejvakarások közepette állhatnak hosszasan a halaspult előtt: manapság ugyanis már nemcsak a külföldről behozott, tengeri fajták, de a hazai édesvízi halak kilós ára is az egekbe szökött. Az árlista legalján azonban továbbra is a tilápia bújik meg: a legolcsóbbnak kikiáltott halfaj a durva inflációs hatások mellett is képes volt megtartani megengedhetőnek mondható árfekvését, ami már alapból felvetheti bennünk a kérdést, hogy mi teszi lehetővé a tilápia ilyen alacsony áron történő árusítását. Nézzük a választ, nem lesz túl megnyugtató:
A tilápia származási helye
Amikor egy élelmiszer nagyon nyomott áron elérhető az élelmiszerboltokban, arra az egyik magyarázat például a tömegtermesztés-tenyészet lehet. A tilápia esetében is sajnos erről beszélhetünk: az általunk fogyasztott, Magyarországon fagyasztva vagy kiolvasztott állapotban beszerezhető halfilék zöme ázsiai halfarmokról érkeziki.
Kína, Vietnám, Thaiföld és a Fülöp-szigetek mind elsődleges tenyésztői a tilápiának, tőlük érkeznek a fehér húsú halak különböző formákban az európai boltokba.
Ugyan létezik európai tenyésztésű tilápia is, a Spanyolországból vagy Hollandiából érkező áru mennyisége eltörpül az ázsiai óriásgazdaságok termékei mellett. Ráadásul sajnos a kontinensen belül beszerzett hal ára magasabb, ami fordított logikának tűnhet, tekintve, hogy sokkal kevesebb utat kell megtennie a farmról az asztalunkig.
Az európai halgazdaságok azért kénytelenek drágábban adni a halat, mivel rájuk több előírás és szabályzat vonatkozik, míg az Ázsiából behozott halak sokkal kétesebb eredetű létesítményekből kerülnek ki. Ez a borzasztóan alacsony költség ára: az ázsiai tenyésztők gyakran túlzsúfolt akváriumokban, minimális mozgási lehetőséggel tenyésztenek hatalmas csoportnyi tilápiákat, amelyek táplálása is gyakran élelmiszerhulladékkal történik.
Egészséges-e a tilápia?
Mindennek természetesen megvannak a következményei is: a megengedhető áron vásárolt hal szinte semmilyen értékelhető tápanyagot nem tartalmaz, miközben húsa gyakran szennyezett. A halakban oly sokszor előforduló ómega-3 zsírsav mennyisége a tilápiában elhanyagolható, ellenben kisebb-nagyobb mértékben tartalmazhat higanyt és más rákkeltő elemeket.
Annak ellenére, hogy nem minden tilápiafilé szennyezett, tényleg jobban tesszük, ha más halakat választunk a boltban, még akkor is, ha egy kicsit rá kell fizetnünk. A kevés elérhető információ, illetve az aggasztó tenyésztési körülmények és a gyenge tápérték miatt sokkal jobban járunk, ha inkább elhagyjuk az étrendünkből a tilápiát. Ha tehetjük, helyette vásároljunk itthon is honos halfajtákat, például pontyot, harcsát vagy pisztrángot.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több hasznos információ vár itt:
