Steak-kisokos: minden, amit erről az elegáns, de mégsem bonyolult fogásról tudnod érdemes

„Úrimuri, pasis dolog, a gazdagok privilégiuma" - gondolják sokan a steakfogyasztásról, azonban ennél sokkal árnyaltabb a marha legnemesebb húsrészeihez való viszonyunk. Sok sztereotípia övezi a steakek világát (amik ugyan féligazságot rejtenek), de korántsem csak egy státuszszimbólumról van szó, hanem az átlagember számára is elérhető, az ünnepi és kivételes alkalmak főfogásáról, aminek elkészítésébe az is bátran belevághat, aki életében először fog húscsipeszt. Steak-kisokosunk végigkalauzol a steakek szövevényes útvesztőiben, hogy ne csak az éttermek kínálatát böngészve akadjon meg rajta a szemed, hanem a Tesco húspultjából is magabiztosan kérhesd ki.

Rib eye, tenderloin, T-bone: ha első olvasásra még zavarba hoznak ezek a kifejezések, ne aggódj, sokan vagyunk így ezzel. Steak-kisokosunk bemutatja a legnépszerűbb steakféléket és azok elkészítési módját, valamint praktikákat, tippeket osztunk meg, hogy biztos sikerélmény legyen a steakkészítés, sőt, a steak élettani hatásáról is ejtünk egy-két szót.

Steak fűszerezése
Steak-kisokos: minden, amit erről az elegáns, de mégsem bonyolult fogásról tudnod érdemes

Bár a marhahús általánosságban magasabb árfekvésű alapanyag, mint a szárnyashúsok nagy része vagy éppen a sertéshús, de attól függ, hogy az állat melyik részéről van szó. A steakek ára is széles skálán mozog, így senkinek nem kell lemondania az úgynevezett „steak-élményről".

Amit a steakről tudni érdemes

A steak a marha nemes részéből szelt vastagabb hússzelet, amit rövid ideig, magas hőfokon sütnek, így kívül kérget kap, míg belül szaftos marad. Létezik sertésből, borjúból, tonhalból, és akár karfiolból készült változata is, de a steak szót hallva elsősorban a marhasteakre asszociálunk a legtöbben. Íze, zsírossága és elkészítési módja attól függ, hogy az állat melyik részéből származik a hússzelet.

Három fő elkészítési módot különböztetünk meg, de ezen belül is vannak kategóriák a sütési hőmérséklettől függően:

  • rare (ez a legkevésbé átsült, belül vörös, szinte nyers, ~50–52°C-on készül)
  • medium (ez a közepesen átsült, kevésbé szaftos, de még rózsaszínes árnyalatú, ~58–60°C-on készül)
  • well done (ez a teljesen átsült, szárazabb, 70°C fölött készül).

Bár a modern steak-kultúra az Egyesült Államokban alakult ki a 19. század folyamán, a marhatenyésztésnek köszönhetően, eredetileg az északi népek (vikingek, dánok) már a 13-14. században sütöttek vastag hússzeleteket. Nevének eredete is a skandináv „steik" szóból származik.

Milyen steakeket érdemes megismerni?

A steakek királya a T-bone és a rib eye (marharostélyos), mindkettő a marha hátszín része. Ez jellemzően az a fajta hússzelet, amit felforrósított serpenyőben hirtelen sütünk. Az érlelt hátszínről a zsírréteget nem szokás levágni, azonban ha ez inkább egy inas rész, vagy nem érlelt a hús, akkor nyugodtan szeljük le, mert nem járul hozzá a teljesebb ízélményhez.

Elkészítési tipp:

Bátran sózzuk, borsozzuk közvetlen sütés előtt, és ne felejtsük el fél-egy órával az elkészítés előtt kivenni a hűtőből.
T-bone steak
A T-bone az amerikai steakhouse-kultúra egyik jelképe

A denver steak az utóbbi évek nagy felfedezettje, amit a marha lapockájából vágnak ki. Ez egy különösen gazdag ízvilágú húsrész, ami finom rostú, ráadásul jóval kedvezőbb az ára, mint például a rib eye-nak.

Nem szabad megfeledkezni a steakvilág egyik legnemesebb és legkedveltebb darabjáról sem, a fillet mignonról, avagy a bélszínről, másnéven tenderloinról sem.

Az állat ezen része szinte semmit sem dolgozik, ezért szinte vajpuha, zsírmentes és nagyon finom rostú.

Tálalási tipp:

Kínáljuk vörösborosmártással vagy zöldborsópürével.

A keresztfartő, vagyis a picanha steak a brazilok kedvence. A húson található vékony zsírréteg teszi igazán különlegessé ízét, és általában lassú tűzön készül. A marhacomb steak nem tartozik a klasszikus, prémium steakfajták közé, de megfelelően elkészítve nagyon finom lehet.
Ez a húsrész inkább dolgozó izom, ezért szálasabb és kissé keményebb, de intenzív marhaíze miatt sokan kedvelik. Ehhez is többféle minőségben juthatunk hozzá, ilyen például 32 napig érlelt, ír marhahúsból készült szelet. Akadnak olyan ínyencségek is, mint a rozmár prémium ausztrál marha, melynek húsa puha, de már karakteresebb ízzel bír.

Receptajánló:

A fiatal marha hátsó részéből, a felső comb környékéről származó húsrész a borjú fehérpecsenye. Elkészítése steakként (gyors sütés), raguként, tokányként, pörköltként (lassú, alacsony hőfokon sütés) egyaránt népszerű.

Miért előnyös, ha időnként steak kerül a tányérra?

A steak teljes értékű fehérjét tartalmaz, ami azt jelenti, hogy megtalálható benne minden esszenciális aminosav. Ezek elengedhetetlenek az izom fenntartásához és regenerációjához, valamint egyes enzimek és hormonok előállításában is oroszlánrészt vállalnak.

A marhahúsban található hem-vas sokkal könnyebben és gyorsabban felszívódik, mint a növényekben lévő vas, ezzel segít megelőzni a vashiányos vérszegénységet.

B12-vitaminban is bővelkedik, ami elengedhetetlen az idegrendszer és a vérképzés szempontjából. Az immunrendszert és a sejtek regenerálódását cinktartalmával támogatja, míg szeléntartalma antioxidáns hatású, és a pajzsmirigy működését segíti.

Az ország egyik legszélesebb nemzetközi steakválasztéka.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Háromsajtos gratin burgonya

Talán a legizgalmasabb krumpliköretek közé tartozik a gratin burgonya, amely akár önmagában is megállja a helyét, főleg ebben a sajtos baconos verzióban. Az elkészítése nem bonyolult, ...

Brownie mogyorós krémmel

Gazdag brownie lágy mogyorós krémmel kiegészítve. Kívül enyhén roppanós, belül viszont extrán szaftos és puha a hozzáadott mogyorós krémtől. Ha szeretnénk még tovább fokozni az ...

Címlapról ajánljuk

Mit együnk éhgyomorra, ha cél az izomtömeg növelése?

Az izomtömeg növelése nemcsak esztétikai szempontból lehet fontos egyeseknek, hanem testünk optimális működésének egy sarkalatos pontja. Az edzésmunka mellett pedig egy jól megtervezett étrend is segítségünkre kell legyen. Na, de mit együnk éhgyomorra, ha izomtömeg-növelés a célunk?

Nosalty

A nagy európai zsírkörkép – A hájas tészta és a...

Nem, nem az elhízás kontinentális mértékének járunk utána ebben a cikkben, hanem utánanézünk Európa leggyakrabban használt zsiradékainak és azok földrajzi eloszlásának. A franciák tényleg vajjal eszik a vajat? Valóban egészségesebb az olívaolaj? Miért van a mai napig is zsírosbödön a nagymamák konyhájában? Zsíros tények következnek!

Kormos Lili

Nem hat a permetezés, és romlik a növény állapota? Ez...

Sok kertész számára ismerős helyzet, amikor a permetezés után sem javul a növények állapota. A kártevők továbbra is támadnak, a betegségek terjednek, miközben a drága növényvédő szer mintha teljesen hatástalan lenne. Ilyenkor nem érdemes azonnal újabb adag vegyszert kijuttatni, először célszerű átnézni, mi okozhatta a sikertelen védekezést. Gyakran ugyanis egy apró hiba áll a háttérben.

Németh Orsi

További cikkek

Top Receptek

Bodzaszörp egyszerűen

Egy nagyon kedves, régi családi barátunktól kaptuk ezt a receptet sok-sok évvel ezelőtt, mikor még egészen kisgyerek voltam - azóta pedig csak így készítettük, és nem is kóstoltam még ...