„A mai napig találkozom azzal az előítélettel, hogy azért, mert nő vagyok, nem értek a mezőgazdasághoz” – Pillár Anna biogazdával beszélgettünk

Pillár Anna 26 évesen örökölt egy gazdaságot Martonvásáron, ám a dietetikusnak tanuló lány ahelyett, hogy eladta volna a földet, maga kezdte el megművelni, hogy egészséges élelmiszerrel lássa el az embereket. A kertjében termő zamatos barackokról vált ismertté, de a több hektáros biogazdaságban többféle gyümölcs és zöldség is terem. Egy éve egy barátnőjével kiegészülve már vegán krémeket, pástétomot, vajakat is készítenek a terményekből. Bár a biogazdálkodás rengeteg kihívással jár, Anna példaértékű kitartással és elszántsággal dolgozik az Amla kerten, összhangban a természettel.

Hogy történt, hogy fiatal budapesti nőként lett egy gyümölcsösöd, és teljesen egyedül gazdálkodni kezdtél?

Dietetikusnak tanultam a SOTE-n, és mivel vidéken nőttem fel, már fiatalon megfogalmazódott bennem, hogy ha egészségesen akarunk élni, akkor jó minőségű, vegyszermentes alapanyagokból kell elkészítenünk az ételeinket. Hét évvel ezelőtt, mikor egyetemre jártam, édesapám váratlanul elhunyt, és tőle örököltem a gazdaságot, amit ő itt Martonvásáron 30 évvel ezelőtt elkezdett. Jogosítványom sem volt, és a gazdálkodáshoz sem igazán értettem, de nem akartam eladni a földet, így hát belevágtam. Kikértem a környékbeli gazdák tanácsát, hol lehet jó metszőembereket találni, hol érdemes fákat venni, mindent tőlük kérdeztem meg. Azután Facebook-csoportokban olvastam utána a dolgoknak, YouTube-videókat néztem, így állt össze a tudásom, amihez jött még a tapasztalat. Az elején sokat hibáztam, előfordult, hogy leégettem a termést, voltak buktatók, de nem adtam fel.

Apukám korábban vegyszereket használt, és nem állítom, hogy ezért halt meg, de biztosan volt köze a sok vegyszernek ahhoz, hogy idejekorán feladta a szervezete, így nem volt kérdés, a saját magam és az emberek egészségét meg akartam ettől óvni.

E köré épült a gazdaság, nem használunk vegyszereket, természetes ökoszisztémát teremtünk az élőlényeknek, nem nyúlunk bele a körforgásba. Gyümölcsökkel indítottam, főleg sárgabarack, őszibarack, szőlő, szilva, alma termett, de az utóbbi két évben, mióta sokat változik az időjárás, és a tavaszi fagyok meggyérítik a termést, volt időm zöldségekkel is foglalkozni. Kértem tanácsot más biogazdaságoktól, és összeraktunk egy ültetési tervet, így bővítettük a kínálatot. Aztán a tavalyi év során egy barátnőmmel megalapítottuk saját vegán márkánkat, krémek, kekszek formájában dolgozzuk fel az alapanyagok jelentős részét. 

„Egyre jobban értékelik az emberek az egészséges élelmiszert és a termelői működést.”

Említetted, hogy a környékbeli gazdáktól kértél tanácsot. Ők hogyan fogadtak? Mennyire váltott ki megrökönyödést akkor, hogy egy fiatal lány jött gazdálkodni, és mi a helyzet ma? 

Nagyon sokan próbáltak róla lebeszélni. Két véglet volt, voltak, akik meg akarták venni a területet, mert ez egy nagy, egybefüggő és jó terület, közel a városhoz, persze kevés pénzért, de éreztem, hogy ez nem opció, és voltak, akik tanácsot adtak és biztattak, hogy csináljam. Elég önfejű voltam, és épp ez vitt előre, hogy nem mindig hallgattam rájuk. Volt, aki azt tanácsolta, hogy vágjam ki az összes fát, mert öregek, viszont ezek régi magyar fajták, így amikor megveszik tőlem a gyümölcsöt, általában az a visszajelzés, hogy utoljára a mamájuknál ettek ilyet. Igazi régi fajták ezek, és nem az íztelenebb keresztezések.

A mai napig találkozom azzal az előítélettel, hogy azért, mert nő vagyok, nem értek a mezőgazdasághoz, de elengedem a fülem mellett az ilyeneket.

Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást a gazdává válásban?

A türelem. Idő, amíg beérik a termés, amíg lesz belőle bevétel, illetve meg kellett tanulnom elfogadni a buktatókat, például amikor az időjárás nem kegyes hozzánk. Az elmúlt két évben 80 százalékban lefagytak a gyümölcseim, azt nehéz volt elfogadni. Emellett fizikailag a legnehezebb a traktorszerelés volt, mert nehéz szakembert találni, kihalt ez a generáció, aki ezzel foglalkozna, így ügyes barátok segítségével szereltük meg. 

Fotó: Amla Kert

Az időjárás mindig is a gazdálkodás kiszámíthatatlan tényezője volt, de te az utóbbi években tapasztaltad a klímaváltozás hatásait? 

Igen, elég erőteljesen, az elmúlt három évben durvult a változás, enyhébben a telek, nagyobb szárazság van, ez akár a Duna szintjén is érzékelhető. Most voltam a városban, és láttam, hogy nagyon alacsony a vízállás. A jövőben biztosan probléma lesz a csapadék egyenlőtlen eloszlása, a tavaszi fagyok is állandósultak, egyszerűen elcsúsztak az évszakok. Valamint a sok-sok importáru miatt rengeteg kártevő is bekerül az országba, idén a vándorpoloska jelent gondot, mert megszívja a zöldséget, gyümölcsöt, ezáltal keletkezik egy felületi sérülés, amibe bejutnak a levegőben lévő gombák, és elindul egy romlási folyamat. A nagy gazdaságok folyamatos permetezéssel kerülik ezt ki, de a bióban ez nagyobb nehézség, így ez is a jövő kihívása, hogy hogyan lehet kiszorítani majd ezeket a kártevőket.

Mindenki találkozott már bio zöldséggel, gyümölccsel, de hogyan kell elképzelni a bio gazdálkodást, egyáltalán nem használtok vegyszereket?

Vannak engedélyezett szerek, ilyen a réz, a kén, amik kontaktszerek, ezeket eső után a gombafertőzések megelőzésére lehet használni, viszont olyan nanoméretűek a hatóanyagok, hogy az emberi szervezetben nem tesznek kárt. Gyakran kérdezik, hogy miért olyan szépek a terméseim. Én egy por állagú gombakivonatot használok, amit vízben kell oldani majd permetezni, és a hatásmechanizmusa alapján lényegében olyan, mint egy sebtapasz. A gomba felszaporodik az adott növény termésén, és kiszorítja a rossz gombát. A fonalaival benövi a termést, az emberi szervezetre nem káros, de a rossz gombát, például a moníliát kiszorítja. Immunerősítésre is jó, mert a növény úgy érzi, hogy fertőződött, de közben nem alakult ki fertőzés, ezért saját magát felerősíti, ugyanolyan ez, mint amikor az emberek például kombuchát isznak. A biogazdálkodásban nincs forgatva a föld. Ha jön egy özönvízszerű eső, az a termőréteget is viheti magával, erre megoldásként a biogazdálkodások talajt takarnak. Ez azért is jó, mert később melegszik fel a föld, nem pusztulnak el benne a jótékony gombák, mikroorganizmusok, valamint a gyökerek miatt nem lesz porózus réteg, így jobban meg tudja kötni a vizet is. Ez fontos, mert nem mindenki tud locsolni, és vannak olyan szakaszai az évnek, amikor nem esik eső. Nálunk volt olyan, hogy öt hétig egy csepp eső sem esett, és erre fel kell készülni a jövőben. Nem vagyok szakember, de én azt tapasztalom, hogy az extrém meleg és extrém hideg, illetve a csapadék egyenlőtlen eloszlása lesz a kihívás a jövőben.

Sokat beszéltünk a kihívásokról, nehézségekről, de már hét éve foglalkozol a gazdasággal, tehát szereted. Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

Azt, hogy kint lehetek a szabadban, a napon, friss levegőn. Szép a környezet, kedvesek az emberek, és egyre jobban értékelik, becsülik az egészséges élelmiszert és a termelői működést. Nem szeretek egy helyben ülni, nem tudnék egy irodában dolgozni, itt pedig mindig van tennivaló.

Fotó: Amla Kert

Akkor a piacokon is személyesen ti vagytok jelen?

Egyelőre úgy éri meg, hogy mi vezényeljük a folyamatot a termeléstől a gyártásig, és a piacokon is mi vagyunk kint, de majd szeretnénk ezen változtatni. Jelenleg a Czakó Piacra, a Pancsra, a Római partra járunk rendszeresen. 

A gyártás alatt a vegán márkátokra, az Amlára gondolsz. A gazdálkodás mellett hogyan jött az ötlet, hogy különböző termékeket, mandulatejet, krémeket is készítsetek? 

Az én fejemben két éve született meg az ötlet, mert történt egy olyan időjárási anomália, hogy hirtelen kellett feldolgozni nagyobb mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt. Adta magát, hogy tartósítószer és ízfokozó nélkül, tiszta élelmiszert spájzoljunk be, ahogy azt nagyanyáink is tették. Akkor jött egy barátom, Pipoly Zsófi, aki sok mindenben ügyesebb, mint én, a képek, dizájn, a szövegek mind az ő munkái. Mi is így étkezünk, ezeket a recepteket együtt dolgoztuk ki, és arra jutottunk, hogy ha már magunknak szeretettel, örömmel készítjük ezeket az ételeket, akkor ezt tovább tudnánk adni nagyobb közönség felé. A recepteket együtt dolgozzuk ki Zsófival, a gyártás pedig a kistermelőknek épült tordasi üzemben történik engedélyezett körülmények között. A jövőben is megtartjuk a kistermelői működési formát, mert egyszerűen nincs annyi alapanyagunk, hogy több ezer darabos volument gyártsunk egy termékből.

Minden hozzávalót ti magatok termeltek meg az Amla Kert termékeihez, vagy esetleg más termelőktől is szereztek be alapanyagot? Láttam, hogy például van mandulatejetek is.

A kistermelői státusz alapfeltétele, hogy nagyrészt saját terméket dolgozz fel, de például olajat, kesudiót nem tudunk előállítani.

Így fedeztük fel azt is, hogy van magyar rizs, egyébként pedig arra odafigyelünk, hogy ne tegyen meg nagy utat a hozzávaló, és hozzánk hasonló szemléletű helyről érkezzen. A mandula is saját, rengeteg mandulafánk van, ezért is van majdnem minden termékünkben mandula. A több hektáros területen egyébként szinte mindent meg tudunk termelni magunk.

Ennek a nagy részén barackok vannak, sárgabarack, ami a klímaváltozás nagy vesztese, hiszen ezek a régi fajták kevésbé bírják a szélsőséges időjárást, ezzel szemben a mandulafákat később telepítettem, így ezek ellenállóbbak. Ültettem most ázsiai fajtákat, amik később virágoznak, így remélem, hogy amikor termőre fordulnak, lesz sárgabarackom. Van meggy, cseresznye, barackok, alma, körte, szilva, szőlő. Zöldségekből minden, ami rövid tenyészidővel megterem, abból lesznek a vegán pástétomok és kekszek, de ha épp többlet van, akkor azt lédig formában árusítjuk helyben. Igyekszem arra rászoktatni az embereket, hogy ugorjanak be hozzám, mert könnyű ide eljutni, és mégiscsak egy élmény, hogy mindent megmutatok, lehet beszélgetni, vásárolni. 

Fotó: Amla Kert

Mindenki más okból vált vegán étrendre, nálad hogyan alakult ez ki? 

Apukám halála annyira megrázó élmény volt, hogy nem akartam az életemben fokozni a halált, így történt a leválás a húsról, mert egyszerűen nem kívántam. Aztán, ha vidéken van egy nagy kerted, ami ellát mindenféle jóval, akkor zöldségekből rengeteg ételt el lehet készíteni, amik jobb és tisztább alternatívát jelentenek, ezért adta magát, hogy a többi állati eredetű alapanyagot is elhagytam. Ez egy folyamat volt, nem keltem fel reggel, és döntöttem el, hogy vegán leszek. Azt szoktam tanácsolni, hogy ha valaki hosszú ideje húst hússal eszik, akkor semmiképp se váltson egyik napról a másikra, hanem fokozatosan vezesse ki azokat a dolgokat, amikre jelez a szervezete, hogy nincs rá szüksége. 

A járvány milyen hatással volt a te életedre, tapasztaltál változást a piacokon például?

Amikor bejött a járvány, az emberek elkezdtek egészségesebben élni, a piacokon is éreztük, hogy néha kevés volt az a mennyiség, amivel készültünk, mert akkora volt a kereslet. Az újranyitáskor előtérbe kerültek az  éttermek, a piacok is leálltak, most azonban mintha minden újra a régi lenne. Annyi pozitív hozadéka mindenképp volt a járványnak, hogy kezdetben nem volt annyi importáru, így a magyar termékek nagyobb teret kaptak. Ugyanakkor áremelkedés is volt, ez mindannyian tapasztaltuk. Egyrészt, mert nem volt annyi importáru, másrészt mert a járvánnyal épp egybeestek az extrém fagyok, melyben sokaknak tönkrement valamilyen termése. Összességében úgy érzem, hogy a járvány óta tudatosabbak a vásárlók, és ezt jó látni.

Címlapkép: Amla Kert

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Még több izgalmas interjú itt:

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

„Most arra van szükségem, hogy egy egyszemélyes márkaként is kivirágozzak...

Az egyik első, releváns gasztrosikeremet épp Havas Dórának köszönhetem, az ő indiai vajascsirke-receptje ugyanis nemcsak engem vett le a lábamról, de azokat is, akik utána megkóstolták. A Lila füge szerzőjét a blog indulásakor még csak az elszánt foodie-k és gasztrorajongók ismerték, ma már viszont több mint százezren követik különféle platformokon, és készítik el a receptjeit. Ebben az interjúban többek között arról kérdeztem, hogy vajon van-e olyan egyáltalán, hogy egy gyerek rossz evő, miért van az, hogy a gasztroblogok és szakácskönyvek világában egyértelmű a nőuralom, és mi volt az első étel, amit már a barátai is vele azonosítottak.

KormosLili

További cikkek

Ezért riad fel álmából sok ember éjjel 3-kor

Sok emberrel előfordul, hogy éjjel háromkor egyszer csak felriad álmából. Hogy mi okozza ezt a megmagyarázhatatlan jelenséget? Nem a mellkasunkra fekvő szellemek, sokkal inkább szorongásaink lehetnek a felelősek a kellemetlenségért.