Mitől lesz valaki anorexiás, mi rejtőzik az evészavarok mögött?

Mitől lesz valaki anorexiás? A nővérem is anorexiás volt, örökölhetem tőle ezt a betegséget? Vajon fertőző? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

Az evészavarok – köztük az anorexia nervosa is – az ún. pszichoszomatikus zavarok csoportjába tartoznak, melyek kialakulása során a testi és a lelki tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az okozati háttér ebben az esetben sem fekete vagy fehér, éppen ezért nem szerencsés sem az egyik, sem a másik tényező önálló kezelése, kiemelése.

Mi áll az anorexia hátterében?

Ma már biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkkel is magyarázzuk ezt a komplex betegséget. Szakemberként nem mondjuk tehát sem azt, hogy pusztán a hormonok, sem azt, hogy egyedül a pszichés tényezők alakították ki a betegséget.

Gyakran hallani kamasz fiatalok szüleitől, vagy éppen a fiatal felnőttől magától is, hogy iskolás korában az osztálytársai csúfolták, mert túlsúlyos volt, amire aztán ő drasztikus fogyással válaszolt. Ez természetesen lehet az egyik kiváltó faktor, de önmagában nem elegendő: ugyanis nem minden gyerek lesz anorexiás, akit a súlya miatt csúfoltak. Ezért kell lennie más okoknak is a háttérben, ami elvezet az evészavarig.

Dr. Túry Ferenc pszichiáter, pszichológus a következő tényezők veszélyeztető szerepét hangsúlyozza:

  • az illető fiatal lány
  • a felső-közép társadalmi osztályból érkezik
  • diák
  • hajlama van a depresszióra
  • az autonómia törekvése, önállósodási folyamata a családjában akadályokba ütközik
  • problémái vannak a szexualitás terén
  • abban a társadalomban, amiben él, a karcsúságideál dominál.

Egyetlen jellemző természetesen nem elegendő az anorexia kialakulásához, de minél több van jelen ezek közül, annál nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának.

Annak érdekében, hogy még jobban megértsük ezt a nagyon összetett zavart, el kell különítenünk:

  • a hajlamosító tényezőket (érzelmi instabilitás, negatív önértékelés, túlsúlyosság, gyermekkori bántalmazás stb.),
  • a kiváltó tényezőket (depresszió, negatív életesemények – pl. halál), és
  • a betegséget fenntartó tényezőket (azok az „előnyök”, amik a betegséggel együtt járnak).

Úgy kell tehát mindezekre tekintenünk, mint egy rendszerre, amit csakis együttesen szemlélve tudunk a helyére billenteni.

Előfordul, hogy a szülei válását megakadályozni kívánó tini egy betegséget előidézve hozza össze a családját, szüleit újra. De az is lehet, hogy egy evészavaros felnőtt a betegségbe burkolózva kerülné el azt, hogy szembesülnie kelljen a hivatásbeli problémáival, vagy az esetlegesen fennálló depressziójával. Mindenesetre, ha a környezetünkben valakin a legutóbbi cikkemben ismertetett tüneteket tapasztaljuk, akkor mindenképpen keressünk szaksegítséget.

A következő cikkemben az anorexia nervosa terápiájáról írok majd, és megnézzük, melyek a hatékony beavatkozás formái.

Olvasd el a betegséggel foglalkozó sorozatunk korábbi cikkeit!:

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek