2020.11.30.

Magyar kutatók szerint az agyra is kártékony lehet a koronavírus

Nosalty

Egyre több minden derül ki az új betegséggel kapcsolatban, és egyre biztosabb, hogy sajnos sokkal kártékonyabb, mint azt eddig sejtettük.

A koronavírust eddig főként légzőszervi betegségként ismertük, azonban egyre több bizonyíték utal arra, hogy más szervekre is káros lehet, így az agyra is. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálják koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Az MTA beszámolójának kommentálására Freund Tamást, a KOKI igazgatóját, az MTA élő természettudományokért felelős alelnökét kérte fel.

Egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, amelyekből arra következtetnek a tudósok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy ennek éppen a legsúlyosabb esetekben lehet döntő jelentősége. Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival – köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal – arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.

Az agy

A szervezetünkben zajló gyulladásokat természetesen az idegrendszerünk is megérzi, és a betegségérzet egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki, ami levertséggel, étvágytalansággal, lázzal is együtt jár. A vírusfertőzéseknél azonban ez tovább is mehet, és a gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira.

Ezért lehetséges az, hogy egyes koronavírusos betegek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.

Bejut az agyba

Sajnos az is felmerülhet az efféle tünetek magyarázatára, hogy a koronavírus bejut az agyba. „Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – mondja Dénes Ádám.

A szaglás elvesztése arra is utalhat, hogy a Covid-19 az orrból, idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig eljut. De akár a perifériás idegeken át vagy az agyi erek falán keresztül is eljuthat a nyúltvelőbe, a légzőközponthoz, illetve a hipotalamuszba vagy az agykamrák melletti agyterületekre. Akár ez is történhetett azokban a fent említett esetekben, amikor afertőzöttek viszonylag jó állapotú tüdővel lettek rosszul, és kerültek kórházba, vagy amikor nagyon előrehaladott tüdőgyulladás esetén sem érzékelték a tüdő hirtelen romlását, és ezért késve kerestek orvosi segítséget.

Az agyi fertőzés eshetőségét az is növeli, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 (ACE2) a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is. Barabási Albert-László emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatain végzett kutatásai is arra utalnak, hogy az új koronavírus-fertőzésben jelentős lehet az idegrendszeri érintettség.

Elsők között

Éppen ezért Dénes Ádám munkatársaival és Hortobágyi Tibor neuropatológussal együtt a világon az elsők között kezdte meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy koronavírusban elhunyt betegek idegszöveteit vizsgálják. A kutatók arra szeretnének rájönni tehát, hogy képes-e a vírus megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek.