Egy új kutatás bebizonyította, nem a sok evéstől hízunk el

A legújabb tanulmányokból kiderült, hogy egyáltalán nem az okozza az elhízást, ha sokat eszünk, sokkal inkább az, mit viszünk be a szervezetünkbe.

A The American Journal of Clinical Nutrition táplálkozástudományi szaklapban megjelent friss tanulmány szerint nem az a fő probléma, hogy mennyit eszünk, hanem főként az, hogy mit.

A nemrégiben publikált tanulmány 17 nemzetközi szerző közreműködésével készült. A kutatásban megkérdőjelezik az energiaegyensúly-modellt, amely szerint súlygyarapodás csak akkor következik be, ha az egyén több energiát visz be a szervezetébe, mint amennyit a nap folyamán elhasznál. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kalóriatöbblet plusz kilókban jelenik meg.

A kutatók szerint azonban ez a felvetés nem veszi figyelembe a súlygyarapodás mögött meghúzódó biológiai mechanizmusokat, ezért a hozzáértők az inzulinmodell mellett érvelnek, amely az elhízást metabolikus rendellenességként, azaz anyagcserezavarként magyarázza, nem pedig azzal, hogy mennyi ételt fogyasztunk.

Egy új kutatás bebizonyította, nem a sok evéstől hízunk el

A Harvard Egyetem orvosi karának professzora és a bostoni gyermekkórház endokrinológusa, David Ludwig szerint azért van egyre több elhízott ember a világon, mert a testünknek ez a hormonális válasza az élelmiszer-minőség változásaira. Megállapítása szerint tehát a magas glikémiás indexű élelmiszerek, azaz a gyorsan felszívódó szénhidrátok mértéktelen fogyasztása okozza az elhízást.

A glikémiás index megmutatja, hogy az egyes szénhidráttartalmú ételek hogyan befolyásolják a vércukorszintet. A rangsorolás összehasonlítás alapján történik, melyben a táplálékokat általában a glükózzal vetik össze. A magas glikémiás index-szel rendelkező ételek megdobják a vércukorszintet, ami rövidesen leesik, így az ember hamar farkaséhes lesz. A magas glikémiás indexű ételek befolyásolják az anyagcserét, a cukrozott ételek hormonális változásokat okoznak, amelyek ugyanúgy megváltoztatják az anyagcserét.

David Ludwig szakértő szerint, ha feldolgozott szénhidrátokat fogyasztunk, a szervezet fokozott inzulinelválasztást okoz, és elnyomja a glukagon kiválasztását, azaz csökkenti a fehérjék, zsírok lebontását. Ennek következtében a zsírsejtek több kalóriát tárolnak, az agy pedig érzékeli, hogy a szervezet nem kap elegendő energiát, ami éhségérzethez vezet.

Az alacsony glikémiás indexű ételekkel biztosítani lehet a megfelelő vércukorszintet, hiszen ezek a fogások lassú felszívódásúak, aminek köszönhetően sokkal tovább tart a jóllakottság érzése is, azaz az inzulinmodell utat mutat a hatékonyabb, hosszú távú súlykezelési stratégiákhoz.

Tehát a súlygyarapodás nem feltétlenül attól függ, hogy mennyit eszünk, inkább az számít, milyenek azok az ételek, amelyeket beviszünk a szervezetünkbe, és hogy hogyan befolyásolják a hormonjainkat illetve az anyagcserénket.


Még több diétás cikk:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Patisszontócsni

A tócsni kifejezetten jó kísérletezős fogás, így nyáron érdemes minél több friss zöldséggel kipróbálni. Mi most patisszonnal teszteltük, és nagyon jól tettük, hiszen szuperül ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.