Majdnem 15 éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2022 februárjában, a KSH jelentése szerint átlagban 8,3 százalékkal emelkedtek az árak, azon belül is kiemelkedően, 11,3 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára – derül ki a 24.hu cikkéből. Az átlag feletti áremelkedést az alábbi termékeknél érzékelhetjük jelentős mértékben:
- margarin (25,8%),
- kenyér (25,0%),
- száraztészta (22,1%),
- baromfihús (19,2%),
- sajt (17,9%),
- péksütemények (17,8%),
- liszt (17,6%),
- vaj (16,3%),
- tejtermékek (15,5%)
Nemcsak az élelmiszereket illetően érzékelhetjük a drágulást: a tartós fogyasztási cikkek 8,3 százalékkal, ezen belül a konyhai és egyéb bútorokért 16,2 százalékkal, a szobabútorokért 15 százalékkal kell többet fizetnünk, de jelentős mértékben nőttek a személygépkocsi árak is (használt gépjárművek esetében 10, újakért 7,3 százalékkal kell többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett.
A szakértői konszenzus szerint 8,1 százalékos infláció volt várható, a februári éves infláció azonban – vélhetően az élelmiszerdrágulás miatt – nőtt 8,3 százalékra.
Petschnig Mária Zita, közgazdász szerint a legfontosabb inflációs mutató az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés: februárban januárhoz képest 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és ezen belül az élelmiszereknél volt a legnagyobb a drágulás, átlagban 2,1 százalékos. Ez nagyon magas számnak számít főleg akkor, amikor éppen érvényben van a kormány által bevezetett élelmiszerárstop: eszerint nem lehet a tavaly október 15-i áraknál drágább a sertéscomb, a csirkemell és a csirkefarhát, a kristálycukrot, a napraforgóolaj, valamint a búzafinomliszt és a 2,8 százalékos UHT tej sem.
Bár ezek a termékek január óta valóban olcsóbban kaphatóak, az árstoppal érintett termékek helyettesítői és a többi élelmiszer is drágult, valamint ha május 1-től vége lesz a kormány által érvényben lévő árbefagyasztásnak, az előbb felsorolt termékek ismét magasabb áron lesznek kaphatóak.
Nem érzékelem az úgynevezett élelmiszerár-befagyasztás jótékony hatását. Még átmenetileg sem. Amikor a piacon a zöldségárus azt mondja, olyan árak vannak, hogy szégyelli kimondani, az árulkodó
– nyilatkozta a 24.hu-nak Petschnig Mária Zita, aki szerint az éves infláció mértéke 9 százalék körül alakulhat, azonban nem lehet kizárni teljesen a kétszámjegyű átlagos fogyasztóiár-emelkedést sem, ennek értéke sokban függhet az orosz-ukrán háború lefolyásától, a költségvetési politikától és az árfelszabadításoktól is.
Az Nlc.hu cikke szerint már az idei húsvét is drágább lesz a tavalyinál, áremelkedésre lehet ugyanis számítani a húsáruk és a tojások terén is. Az infláció és a folyamatosan növekvő takarmányárak miatt nőtt a tojók tartási költsége is, a termelőknek pedig saját fenntartásuk érdekében jóval drágábban kellene adniuk a tojást a mostani 30-40 forintos árnál.
Mint lenni szokott, az ilyen iparági panasz mindig megelőlegezi, hogy nemsokára újabb áremelés következzék be a tojáspiacon, hiszen a megemelt nagykereskedelmi árak aztán magával hozzák a kiskereskedelmi árak növekedését is
– írja a Blikk hírére hivatkozva az Nlc.hu.
A termelők egyre nehezebben tudják megfizetni a takarmányszámlákat és a csomagolóanyagokat is, Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem kizárt, hogy kétszámjegyű tojásáremelése kell számítani, de akár átmeneti tojáshiány is felléphet a közeljövőben.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a húspiacon is várható újabb drágulás, az elmúlt időszakban megnövekedett termelési költségeket hosszabb távon sem a sertéstartók, sem a húsipari cégek nem tudják már tovább elviselni. Az egyelőre nem látható, hogy a magasabb termelői költségek mikor köszönnek vissza a boltok polcain vagy a húspultban kapható termékek árcéduláján.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
