Az illat, amely egész életre meghatározhatja a testsúlyunkat

Már életünk legelső érzékszervi tapasztalásai is formálhatják, hogyan reagál a testünk a zsíros ételekre. Egy új kutatás szerint a magzati és újszülöttkori szag- és illatélmények akár életre szólóan befolyásolhatják a hízékonyságot.

Egy friss kutatás arra utal, hogy nemcsak az számít, mit eszik egy várandós kismama, hanem az is, milyen illatok veszik körül. Úgy tűnik, a zsíros ételek jellegzetes aromái már a legkorábbi élethelyzetekben is hatással lehetnek a magzat agyi és az anyagcsere-fejlődésére, és ezzel akár az egész életre szóló hízékonyságra.

Egy kislány eteti a terhes anyukáját
A zsíros ételek szaga meghatározhatja a testsúlyunkat
Getty Images

A vizsgálat állatok megfigyelésén alapszik: az anyaállatok ugyan normál, nem túl zsíros ételt kaptak, de azt erősen zsíros illatanyagokkal – például baconre emlékeztető aromával – egészítették ki. Így a kutatók el tudták különíteni az étel valódi tápértékét attól az érzékszervi jelzéstől, amit az illat közvetít.

Az eredmény egyértelmű volt: már önmagában az illat is képes volt áthangolni a fejlődő idegrendszert és az anyagcserét.

Azok az állatok, amelyek magzati vagy újszülött korban találkoztak a zsíros ételek illatával, később sokkal hajlamosabbak lettek a túlzott zsírraktározásra, az inzulinrezisztenciára, és az elhízásra, különösen akkor, ha felnőttkorban zsíros étrendet kaptak.

Hogyan hat egy illat az anyagcserére?

A kutatók kimutatták, hogy az orr érzékelő idegsejtjeiben már korán bekövetkeznek olyan változások, amelyek befolyásolják, hogyan reagál a szervezet később a zsírra. Ezek a módosulások tanulási nyomokat hagynak az agyban. A test felnőttkorban sokkal erősebben reagál a zsíros ételekre, könnyebben raktározza a zsírt, és nehezebben alkalmazkodik a kalóriadús étrendhez.

Emellett az is kiderült, hogy azoknál, akik korán találkoztak a zsíros illattal:

  • másképp működött a barna zsírszövet (ami a kalóriaégetésért felel),
  • a testhőszabályozás is eltért,
  • és a máj anyagcsere-folyamatai is módosultak.

Ezek együtt olyan kombinációt hoztak létre, amely kedvez a későbbi hízásnak — még akkor is, ha a korai étrend valójában nem volt zsíros.

Mit jelent ez az emberekre nézve?

Fontos hangsúlyozni: a kutatás állatmodellen zajlott, ezért nem lehet egy az egyben emberre alkalmazni. Mégis, a jelenség figyelemre méltó. Ha a hatás embereknél is létezik, az azt jelentheti, hogy az anyaméhben vagy csecsemőkorban az ízek és illatok világa is befolyásolja, hogyan reagálunk felnőttként bizonyos ételekre.

A tanulmány alapján a zsíros ételek illata korai életkorban olyan jeleket küldhet az agynak, amelyek később meghatározzák az étkezési preferenciákat és az anyagcsere működését. Bár további vizsgálatok szükségesek, a felismerés új megközelítést adhat az elhízás eredetének megértéséhez — és talán a jövő táplálkozási tanácsadásához is.

Forrásunk volt.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Húsvéti lekváros bukta

Húsvétkor nálunk mindig készül valami játékos finomság is a klasszikusok mellé, és így született meg a nyuszi alakú lekváros bukta ötlete. A puha, foszlós tészta(a Budafoki ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Egyszerű sajttekercs

A vendégségek koronázatlan királynője a hidegtál. Mindenféle húskészítményt, sajtokat és kencéket szervírozhatunk egy tálcán. A sajttekercs egy keveréke ezeknek, hiszen sajt, sonka, ...

Húsvéti kalács

A húsvéti fonott kalács a tavaszi ünnepi asztal egyik legkedvesebb klasszikusa. Ez a nem túl édes, pihe-puha fonott kalács tökéletesen passzol a húsvéti sonkához. Sülés közben vajas ...