Az illat, amely egész életre meghatározhatja a testsúlyunkat

Már életünk legelső érzékszervi tapasztalásai is formálhatják, hogyan reagál a testünk a zsíros ételekre. Egy új kutatás szerint a magzati és újszülöttkori szag- és illatélmények akár életre szólóan befolyásolhatják a hízékonyságot.

Egy friss kutatás arra utal, hogy nemcsak az számít, mit eszik egy várandós kismama, hanem az is, milyen illatok veszik körül. Úgy tűnik, a zsíros ételek jellegzetes aromái már a legkorábbi élethelyzetekben is hatással lehetnek a magzat agyi és az anyagcsere-fejlődésére, és ezzel akár az egész életre szóló hízékonyságra.

Egy kislány eteti a terhes anyukáját
A zsíros ételek szaga meghatározhatja a testsúlyunkat
Getty Images

A vizsgálat állatok megfigyelésén alapszik: az anyaállatok ugyan normál, nem túl zsíros ételt kaptak, de azt erősen zsíros illatanyagokkal – például baconre emlékeztető aromával – egészítették ki. Így a kutatók el tudták különíteni az étel valódi tápértékét attól az érzékszervi jelzéstől, amit az illat közvetít.

Az eredmény egyértelmű volt: már önmagában az illat is képes volt áthangolni a fejlődő idegrendszert és az anyagcserét.

Azok az állatok, amelyek magzati vagy újszülött korban találkoztak a zsíros ételek illatával, később sokkal hajlamosabbak lettek a túlzott zsírraktározásra, az inzulinrezisztenciára, és az elhízásra, különösen akkor, ha felnőttkorban zsíros étrendet kaptak.

Hogyan hat egy illat az anyagcserére?

A kutatók kimutatták, hogy az orr érzékelő idegsejtjeiben már korán bekövetkeznek olyan változások, amelyek befolyásolják, hogyan reagál a szervezet később a zsírra. Ezek a módosulások tanulási nyomokat hagynak az agyban. A test felnőttkorban sokkal erősebben reagál a zsíros ételekre, könnyebben raktározza a zsírt, és nehezebben alkalmazkodik a kalóriadús étrendhez.

Emellett az is kiderült, hogy azoknál, akik korán találkoztak a zsíros illattal:

  • másképp működött a barna zsírszövet (ami a kalóriaégetésért felel),
  • a testhőszabályozás is eltért,
  • és a máj anyagcsere-folyamatai is módosultak.

Ezek együtt olyan kombinációt hoztak létre, amely kedvez a későbbi hízásnak — még akkor is, ha a korai étrend valójában nem volt zsíros.

Mit jelent ez az emberekre nézve?

Fontos hangsúlyozni: a kutatás állatmodellen zajlott, ezért nem lehet egy az egyben emberre alkalmazni. Mégis, a jelenség figyelemre méltó. Ha a hatás embereknél is létezik, az azt jelentheti, hogy az anyaméhben vagy csecsemőkorban az ízek és illatok világa is befolyásolja, hogyan reagálunk felnőttként bizonyos ételekre.

A tanulmány alapján a zsíros ételek illata korai életkorban olyan jeleket küldhet az agynak, amelyek később meghatározzák az étkezési preferenciákat és az anyagcsere működését. Bár további vizsgálatok szükségesek, a felismerés új megközelítést adhat az elhízás eredetének megértéséhez — és talán a jövő táplálkozási tanácsadásához is.

Forrásunk volt.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Kimbap (Gimbap) - koreai rizstekercs

A kimbap vagy gimbap Koreában olyan ételnek számít, mint nálunk a szendvics: gyors, praktikus, csomagolható és kézben ehető. A tekercs nagyon laktató, ráadásul bármilyen kedvünkre való ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...

Tradicionális gulyásleves

Az igazi Hungarikum, amire igazán büszkék lehetünk. Vendéglátós lévén tapasztaltam, hogy a külföldi turisták, amikor betérnek az étterembe, az volt az első kérdésük, hogy "Gulász " ...