A tanulmány az Open Heart című szaklapban jelent meg, és közel 9000 felnőtt adatait dolgozta fel. A kutatók azt vizsgálták, van-e kapcsolat a hideg végtagok és a nehézlábérzés, valamint a visszerek kialakulása között. Az eredmények meglepőek: azoknál, akik mindkét tünetet tapasztalták, több mint hatszorosára nőtt a visszér kialakulásának kockázata.
A hidegérzékenység, mint korai figyelmeztetés
A visszérbetegség tüneteit általában csak akkor veszik komolyan, amikor már láthatóvá válnak: kidagadó, kanyargós erek, duzzanat, fájdalom. Ez az új kutatás viszont azt mutatja, hogy már jóval korábban is jelentkezhetnek jelek – csak eddig senki nem figyelt rájuk igazán. A hideg végtagok és a nehézlábérzés évekig lehetnek egyfajta előhírnökei a később kialakuló problémának.
A kutatók a tajvani egészségügyi adatbázisból 30 és 70 év közötti emberek adatait elemezték több mint tíz éven át. A résztvevőket részletesen kikérdezték arról, hogy észlelnek-e kanyargós ereket a végtagjaikon, érzik-e a kezüket vagy lábukat hidegnek akkor is, amikor más nem, illetve tapasztalnak-e nehézséget az alsó végtagjaikban.
Azoknál, akik nem szenvedtek hidegérzékenységtől, mindössze 6%-ban alakult ki visszér. Akiknél közepes fokú hidegérzékenységet észleltek, ott ez az arány már 9% volt, a súlyos hidegérzékenységűeknél pedig 14%-ra ugrott. A nehézlábérzés előfordulása is drámaian nőtt, ha hidegérzékenység is jelen volt.
Miért fázik a lábunk, ha visszerünk van?
A visszérbetegség lényege, hogy a vénák nem tudják megfelelően visszajuttatni a vért a szív felé, így az felgyülemlik. A szervezet erre úgy reagál, hogy megpróbálja kompenzálni a keringési zavart: az artériákat szűkíti, hogy fokozza a vérnyomást. Ez viszont éppen az ellenkezőjét eredményezi: a kéz és láb hajszálereiben romlik a vérkeringés, ami hidegérzethez vezet. Idővel ez az állapot fokozódik, a végtagok pedig egyre hűvösebbnek tűnnek.
Kiket érint jobban?
A tanulmányban az is kiderült, hogy az ázsiai származású emberek hajlamosabbak lehetnek a hidegérzékenységre és a visszérproblémákra. Az ő lábvénarendszerük keskenyebb, ami hajlamosabbá teheti őket a keringési zavarokra. A nők körében szintén gyakoribb volt mind a hidegérzékenység, mind a visszér – ez egyébként már korábban is ismert tény volt. Az életkor előrehaladása és az állómunkák szintén növelik a kockázatot.
A visszér nem csupán esztétikai gond
Sokan úgy gondolják, hogy a visszér „csak csúnya”, de nem veszélyes, ez azonban tévhit. A kezeletlen visszér súlyos szövődményeket is okozhat: lábszárfekélyt, vérrögképződést, de krónikus keringési zavarokat is. Friss kutatások arra is rámutattak, hogy genetikai kapcsolat lehet a visszér és a szívelégtelenség között – a visszeres betegek kétszer nagyobb eséllyel kapnak szívelégtelenséget vagy tüdőembóliát.
Ezért is fontos, hogy ne legyintsünk a hideg lábra vagy a nehézlábérzésre. Ezek olyan tünetek, amelyeket magunk is észlelhetünk, és amelyek alapján időben orvoshoz fordulhatunk.
Egyszerű szűrés, amit bárki elvégezhet
A kutatók hangsúlyozzák: a hidegérzékenység és a nehézlábérzés olyan tünetek, amelyeket könnyű felismerni, egyáltalán nem igényelnek különleges eszközöket vagy szakorvosi vizsgálatot. Ha ezeket tapasztaljuk, érdemes szólni a háziorvosunknak, mert lehet, hogy éppen ezzel előzünk meg egy későbbi, komolyabb betegséget.
A jövőbeli kutatások azt is vizsgálhatják majd, hogy ha kezeljük a visszereket, enyhülhet-e a hidegérzékenység – és hogy ezek a tünetek segíthetnek-e előre jelezni, kinél alakulhat ki súlyosabb keringési zavar.
Még több hasznos tipp, tanács és információ az egészséges élethez:
