Füstté vált ízek

Az adventi időszakban különösen fontos szerepet kapnak az illatok és az ízek. Ezekből az apró részletekből születnek az emlékek: a frissen sült mézeskalács, a forralt bor fűszerei, a narancs, a fenyő és a fahéj illata, amelyek betöltik az otthonokat, és kiegészítik az ünnepi asztal hagyományos ételeit. Az ízek és illatok teszik teljessé az élményt, épp ezért nehéz elképzelni, milyen lenne az ünnep nélkülük. Van azonban egy szokás, ami lassan, de biztosan elrabolja ezeket az élményeket: a dohányzás.

A cigarettafüst nemcsak a tüdőt károsítja, hanem a szaglásért és ízlelésért felelős érzékszerveket is. A dohányosok gyakran tapasztalják, hogy az ételek ízei kevésbé intenzívek, a fűszerek nem olyan élénkek, és az illatok sem olyan erősek. Ez nem véletlen: a füst irritálja az orrnyálkahártyát, rontja az ízlelőbimbók működését, és idővel eltompítja az érzékelést.

Tányéron a sütiből vesz egy falatot egy kéz, mellette kávé és telefon
A cigarettafüst nemcsak a tüdőt károsítja

A különbség sokszor csak akkor válik igazán látványossá, amikor valaki leteszi a cigarettát.

Pár hét után ugyanis elkezdenek visszatérni az ízek és az illatok, amelyekről az egyén addig nem is tudta, mennyire hiányoztak: a kávé erősebb, a gyümölcs édesebb, a kedvenc étel ízletesebb lesz.

A szaglás és az ízlelés romlása persze nem életveszélyes következmény, mint sok más dohányzással összefüggő betegség, de a mindennapi élet minőségét erősen befolyásolja. Hiszen az evés és ivás nemcsak szükséglet, hanem örömforrás is. Amikor ezek az élmények tompulnak, az élet egy darabkája vész el.

De a dohányfüst nemcsak az ízlelést és a szaglást teszi tönkre, hanem a sokkal súlyosabb betegségek okozója is.

A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Tehát nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány a felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk róla.

Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.

Sokan vannak azonban, akik az ismert kockázatok ellenére mégis tovább dohányoznak. Ők tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. Léteznek ugyanis olyan technológiák, amelyek égés nélkül működnek, így használatuk során nem keletkezik sem füst, sem kátrány.

A füstmentes technológiák – mint a hevítéses technológia, az elektronikus cigaretta vagy a dohánymentes nikotinpárna – akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a hagyományos cigaretta, azonban az egészségügyi hatás és a károsanyag-kitettség csökkenése közötti összefüggést még vizsgálják.

Ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, illetve tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, és számos káros hatása is ismert, így például emeli a vérnyomást, a szívfrekvenciát, és hatással lehet a reprodukciós képességre is, de nem felelős a daganatos betegségek kialakulásáért. Bár a füstmentes technológiák mögött évtizedes kutatások állnak, azonban a hosszú távú hatások megismerésére még további vizsgálatok szükségesek. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket.

A jó hír, hogy az érzékelés képes regenerálódni. A dohányzás teljes elhagyásával hetek-hónapok alatt javulhat a szaglás és az ízlelés, és újra előkerülnek azok a részletek, amelyekből az ünnepek és a hétköznapok apró örömei állnak össze.

Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek