A szakértők szerint a száj nem különálló egység: szoros kapcsolatban áll a testünk többi részével. Sokkal közvetlenebbül érintkezik a külvilággal, mint például az agyunk vagy a szívünk, ezért a szájhigiénia az egész szervezet védelmében kulcsszerepet játszik.
Mi történik, ha nem használunk fogselymet?
A rendszeres fogmosás önmagában nem elég. Ha nem tisztítjuk a fogközöket, lepedék – azaz baktériumokat tartalmazó biofilm – és ételmaradék halmozódik fel ott, ahová a fogkefe nem ér el. A fogselymezés nélküli fogmosás olyan, mintha egy edénynek csak a belsejét és az alját mosnánk el, az oldalát viszont kihagynánk. A fogselyem tisztít a fogak között és az ínyszél alatt is. Ha a lepedék ott marad, idővel fogkővé keményedik, ami ínybetegséghez vezethet.
Mi az ínybetegség?
Az ínybetegség gyűjtőfogalom: többféle állapot tartozik ide, amelyek a fogakat körülvevő szöveteket érintik.
Két fő típusa van:
- Ínygyulladás – a korai, enyhébb forma, amely az íny gyulladásával jár.
- Fogágybetegség – súlyosabb állapot, amely a fogakat tartó csontot és kötőszövetet is érinti, és kezeletlenül akár fogvesztéshez is vezethet.
A kulcs tehát ez esetben a gyulladás.
A gyulladás: barát és ellenség egyszerre
A gyulladás önmagában nem rossz. Sőt, nélkülözhetetlen. Így védekezik a szervezetünk a fertőzésekkel szemben, és így indul be a gyógyulás. Amikor az immunrendszer veszélyt érzékel – például egy sérülést vagy baktériumokat –, fehérvérsejteket küld a területre. Ezek segítenek leküzdeni a problémát.
A gond akkor kezdődik, amikor a gyulladás nem szűnik meg. Kezeletlen ínybetegség esetén a gyulladás tartóssá válhat, és folyamatos „riasztási állapotban” tartja a szervezetet. Ez a krónikus gyulladás hosszú távon károsíthatja a szöveteket, megzavarhatja az anyagcserét és a sejtek közötti kommunikációt, sőt az immunrendszer működését is megzavarhatja.
Számos degeneratív betegség – például cukorbetegség, érelmeszesedés vagy bizonyos bélgyulladások – hátterében is krónikus gyulladásos folyamat áll.
Hogyan hat a fogselymezés az agyunkra?
Ha az íny gyulladt, a gyulladásos molekulák és baktériumtoxinok bekerülhetnek a véráramba. Hosszú távon ez hozzájárulhat az idegrendszeri gyulladás kialakulásához, és gyengítheti a vér-agy gát védőfunkcióját. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogselymezés önmagában nem „előzi meg” a neurológiai betegségeket, de csökkenti a szervezet napi gyulladásos terhelését – ami az agy számára is kedvező.
Hogyan hat a szívünkre?
A szájban található baktériumok és az általuk kiváltott gyulladásos anyagok irritálhatják az erek falát, amikor a vérkeringésbe jutnak. Ez merevebbé, gyulladtabbá teheti az ereket, és elősegítheti az érelmeszesedés kialakulását.
Ha már van lerakódás az erek falában, a fokozott gyulladás növelheti a vérrögképződés kockázatát is. A vérrög normál esetben hasznos – segít elállítani a vérzést –, de beszűkült erek esetén súlyos szív-érrendszeri eseményhez vezethet.
A rendszeres fogselymezés tehát egy apró, mindennapi gyulladáscsökkentő beavatkozás. Kis szokás, mégis aránytalanul nagy hatással lehet arra, hogyan működik, regenerálódik és öregszik a szervezetünk.
