Évtizedeken át azt tanácsolták az orvosok, hogy aki divertikulózisban – vagyis a vastagbél apró tasakos elváltozásában szenved, az kerülje a mogyoróféléket, diót és magvakat. A feltételezés szerint ezek a kis darabos ételek beszorulhatnak a bélfalba, és gyulladást okozhatnak. Most azonban egy friss kutatás mindent megváltoztatott: úgy tűnik, a diófélék nem ellenségek, hanem éppen szövetségeseink lehetnek az emésztőrendszer egészségében.
A Semmelweis Egyetem kutatása új fényt vet a kérdésre
A Semmelweis Egyetem szakemberei nemrég kilenc korábbi nemzetközi tanulmány eredményeit elemezték, amelyek összesen több mint kétmillió ember adatait tartalmazták.
A kutatás célja ez volt:
Az eredmény egyértelmű volt: nemcsak hogy nincs bizonyíték arra, hogy a magvak ártanának, de a rendszeres fogyasztás akár védő hatást is kifejthet. A kutatás szerint azok, akik gyakrabban esznek diót, mandulát, mogyorót vagy tökmagot, akár 25 százalékkal ritkábban szenvednek a gyulladásos szövődménytől.
Tévhitekből tudományos fordulat
A régi orvosi irányelvek óvatosságból születtek: úgy gondolták, hogy a keményebb, szemcsés ételek irritálhatják a bél nyálkahártyáját.
Csakhogy, mint azt a kutatás vezetője, Konstantinos Voniatis is hangsúlyozta, soha nem volt erre valós klinikai bizonyíték.
Eddig rosszul tudtuk?
Mennyit együnk belőle?
A kutatók szerint már napi egy maréknyi dióféle – körülbelül 25–30 gramm – rendszeres fogyasztása is képes lehet csökkenteni a bélgyulladás esélyét. A legjobb, ha a magokat természetes formában, só és cukor hozzáadása nélkül fogyasztjuk, így a bennük lévő tápanyagok maximálisan hasznosulnak.
Mit jelent ez a mindennapokra nézve?
Az új eredmények alapján a gasztroenterológiai társaságok már nem javasolják a dió- és magfélék elhagyását azok számára, akiknek csak enyhe, tünetmentes divertikulózisuk van.
Természetesen, ha valaki már átesett divertikulitiszen, mindig az orvosa tanácsát kell követnie, de az általános étrendi korlátozások végre enyhülhetnek.
