Krisztina eddig huszonöt gyereket nevelt fel. 23 éve dolgozik nevelőanyaként a kecskeméti SOS Gyermekfaluban. A rendezett nappaliban nagy a jövés-menés, gyerekek reggeliznek, az előszobában egymás mellett sorakoznak az iskolatáskák, Krisztina szendvicseket készít. Összesen tizenhatot. Nyolc gyerek, akik SOS-testvérnek tekinti egymást. Őket mind kiemelték a vér szerinti családjukból.
Ma közel 22 ezer gyermek állami gondoskodásban él. Az SOS Gyermekfalvak 400 gyereknek ad otthont Kecskeméten, Orosházán és Kőszegen. Az SOS egyik sajátossága, hogy a testvéreket nem szakítják el egymástól, ami megkönnyíti a súlyos dolgokat átélt gyerekek számára a beilleszkedést és segít fenntartani a családi kapcsolatok egy részét. Krisztinához is így került négy testvérpár.
Nem ritka, hogy a gyermekfaluba traumatizált gyermekek érkeznek. A családból való kiemelés oka ugyanis, legtöbb esetben a gyerek elhanyagolása, a szülők szenvedélybetegsége, vagy a bántalmazás. „Amikor rossz volt a kisfiú, a születésnapjára papírtortát rajzoltak neki és azt kellett megennie. Először nem akarták elhinni, hogy itt nem lesz bántalmazás, és kifejezetten provokálták, hogy én mikor ütök.” – meséli Krisztina. Aztán idővel szépen rendbe jöttek a nyugodt körülmények között.
A nevelőszülők feladata összetett. Nemcsak szeretniük kell a gondjaikra bízott gyerekeket, de az elválásra is fel kell készülniük. A cél ugyanis a gyermekek visszagondozása a családjukba vagy örökbeadásuk. Krisztinának egy kislányt tavaly sikerült is örökbe adnia. A kis Tímeát születése óta nevelte, kétévesen került családba. „Nagyon profin végigcsináltuk az örökbeadást, de közben belehaltunk mindannyian. Mikor utolsó reggel öltöztettem, pelenkáztam, potyogtak a könnyeim, ő meg nevetett.” A többi gyerek is sírt, de Krisztina tudja: jó helyre, végleges családba került a kislány.
Krisztina büszke rá, hogy a neveltjei mind szakmát szereztek, dolgoznak, gyereket nevelnek. Kertész, ápolónő, lakatos, sorolja a végzettségeket. Egyikük most felvételizik műszaki főiskolára.
És mi motiválja Krisztinát? Neki nap mint nap van valami apró öröm. Egy kislány egyszer azt mondta: „mami, ha te öreg leszel, akkor én főzök, mosok rád, és pakolom a botodat.” Az ilyenekért érdemes csinálni.
