2020.11.30.

Trappista: gyerekkorunk első sajtélménye

Petrás Gabriella

A szendvicsek feltétje, a tejfölös tészta koronája, és a sajtos pogácsa éke: ha sajt, akkor trappista, a rendszerváltás előtti időkben a kettő között egyenlőségjel volt.

Trappista sajt nélkül nincs szendvics, és ár-érték arányban messze az egyik legjobb sajt, amit sokféle ételhez felhasználhatunk. Mi, magyarok annyira szeretjük, hogy szinte nincs olyan sajtos étel, amihez ne tudnánk egy kis trappistát elképzelni.

Miért pont a trappista a legkedveltebb sajt itthon?

Szinte biztos, hogy az első sajt, amivel gyerekkorunkban találkoztunk, az a trappista volt. Kirándulásokhoz ezt tettük a zsemlébe, szilveszterkor trappistát reszeltünk a turista szalámis szendvicsre, amin remekül mutatott a piros arany. De a sajtos-tejfölös makarónihoz és a rakott krumplihoz is egyértelmű, hogy trappista illik és még rántva is elkészíthetjük. Mivel könnyen előállítható, jól formázható, az íze pedig nem tolakodó, nagyon hamar megszerettük: a trappista annyira népszerűvé vált itthon, hogy a hazai sajtfogyasztás körülbelül 70 százalékát még ma is a trappista sajt teszi ki.

Ezeket olvastad már?

Trappista egykor és ma

Amíg az eredeti trappista sajtot a szerzetesek szabadlevegőn, natúr kéregben érlelték hónapokon keresztül, addig ma a gyártók akár már néhány hét alatt a boltok polcaira juttathatják a sajtot. A francia eredetű, félkemény sajt halványsárga színű, és ha jól választottunk, a vágás mentén borsó nagyságú egyenletes erjedésre utaló lyukakat kell találnunk. A víztől már szinte kenhető állagúvá puhult változatokat hanyagoljuk, és helyette a keményebb trappistát válasszuk.

Kattints a képre és tudj meg többet a trappistáról itt!

Mondjunk hálát a trappista szerzeteseknek

A trappista sajtot az 1626-ban alapított trappista rendnek köszönhetjük: húsmentes, tejtermékeken alapuló étrendjükhöz a sajt tökéletesen illett. Az egyik legszigorúbb rendnek tartott trappisták a mai napig egyszemélyes, rendkívül puritán, cellákra hasonlító szobákban élik az életüket és napjaikat a szigorú hallgatás, az imádság és az aszkézis jellemzi. A kétkezi, termelői munka is kötelező a számukra, amit főként mezőgazdasági tevékenységekkel és élelmiszerfeldolgozással valósítottak meg már régen is: ide tartozott a sajtkészítés is, amivel az étkezésük egy részét is megoldották.

Az első trappista sajtot a Notre Dame dePort du Salutkolostorban élő trappista szerzetesek készítették el, nevük a monostor völgyéhez vezető szűk bejárati csapóajtóból, a La trappe-ból származik. Mivel a szerzeteseknek az 1798-as francia forradalom idején menekülniük kellett Franciaországból, Nagy-Britannia, München, Augsburg, Konstanz, Katalónia, Kanada és az Orosz Birodalom területén telepedtek le. A trappisták a sajt készítésének tudományát is magukkal vitték, és a hívőkkel is megismertették a sajtot. Napóleon bukása után, 1817-ben tudtak csak visszatérni a la-trappe-ikolostorba, amit visszavásároltak. A trappista sajt Magyarországon a Mária Csillaga kolostorból terjedt el a rend boszniai képviselőitől a 19. században, és még ma is az egyik legkedveltebb sajt itthon.