Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

A tökéletesség nyomában: ellátogattunk az újbudai Non Plus Ultra Bistroba

Megnyitott a Non Plus Ultra Bistro, egyedülálló szimbiózisban a mellette működő látásközponttal és optikával. Dr. Domsa Patríciával, az egyik tulajdonossal beszélgettünk.

A „non plus ultra” kifejezés hétköznapi értelemben a legjobbat, a lehető legmagasabb minőséget jelenti – egyébként az „Eddig jöhetsz, tovább nem!” bibliai idézetből került át a hétköznapi használatba. A felülmúlhatatlan univerzális szinonimáján túl a kifejezésnek nálunk másik jelentése is van, a magyar macaronként emlegetett aprósütemény szintén ezen a néven ismert. Ez a kettős jelentés egyfajta manifesztóként értelmezhető a január 6-án megnyílt Non Plus Ultra Bistrónál: a tökéletességre törekvés mellett a minőségi cukrászsütemények kiemelten fontos helyet kapnak a kínálatban. A gőzerővel épülő újbudai városnegyedben található bisztró Dr. Domsa Patrícia szemészorvos és férje, Turcsi Zsolt villamosmérnök-informatikus közös vállalkozása, így mondhatjuk, hogy a precizitás a tulajdonosok vérében van, és ez tetten érhető a hely minden részletében.

A Non Plus Ultra Bistro nemcsak a kulináris szempontból elhanyagolt Újbuda színes foltja kíván lenni, de világszinten is újdonságként értelmezhető, hiszen mindössze egyetlen ajtó választja el a több szemészeti vizsgálóból álló Non Plus Ultra Látásközponttól, és a Non Plus Ultra Optikától. A tulajdonosok elmondása szerint egyedül Utrecht főutcáján van egy hasonló felállásban működő hely. Így fordulhatott elő, hogy látogatásunkkor az egyik szemészeti rendelő sarkában egy félkész csokoládészobor foglalt helyet, amelyet Maczák Anna, az NPU cukrász séfje a SIRHA desszertverseny döntőjére való gyakorlásként alkotott.

Gyakran emlegetjük a budapesti gasztroforradalmat, pedig sokkal inkább belvárosi gasztroforradalomról van szó. Míg a város frekventált részein szinte minden üres üzlethelyiségből vendéglátóhely lesz, addig a külkerületekben sokkal nehezebb dolga van az embernek, ha enne egy jót, legyen szó ebédről vagy egy kis édes kényeztetésről.

„Azon borongtam, hogy gasztroforradalom van, de cukrászati forradalom nincs, és hiába lehet jó kávét inni, ha nincs mellé finom keksz” - mesélte Patrícia egyik indokát a sokból, miért is nyitott szemészként vendéglátóhelyet. 

Ahogy elmondta, mivel páciensei gyakran jóval korábban érkeznek a vizsgálatra, régóta dédelgetett ötlete volt egy hely, ahol kényelmesen várakozhatnak. Amikor aztán elkezdődött az Alíz utcában az optika és a rendelők kialakítása, a plusz négyzetmétereket a régi kávézó-sütiző tervének megvalósítására szánták. Időközben egy szinttel feljebb léptek, és egy bisztrókonyhát is kiszorítottak a rendelkezésre álló térből.

„A mai városi bisztrók kis helyen gazdálkodnak jól. Nekünk is modern és jól felszerelt konyhánk van, ahova csak a legfrissebb alapanyag érkezik” - meséli Patrícia, miközben a vendégtérből kényelmesen figyeljük, ahogy Kovács Antal séf forgolódik az apró, de láthatóan a legjobb minőségű berendezésekkel ellátott konyhában.

A Szerémi út-Hengermalom utca kereszteződése melletti blokkról nem a 'frekventált hely' kifejezés jut az eszünkbe, de az új iroda- és lakóházak itt gombamód nőnek ki a földből, így hamarosan ötezer lakó és ugyanennyi irodista fog naponta ebéd, kávé és süti után nézni. Egyelőre hétfőtől péntekig, 8 és 18 óra között tartanak nyitva, de terveik közt szerepel az esti órákra is kibővíteni ezt, így aki már unja kicsit a Bazilika és a hetedik kerület szcénáját, annak kötelező elkirándulnia ide.

Lélekben már a saját helyre készülve Patrícia 2016-ban elvégezte a Szinergia Üzleti Szakiskola cukrászképzését, de megmaradt a kaptafánál, és a Non Plus Ultra Bistro szakmai irányítását vendéglátásban jártas csapatra bízta. A hely „szakmai nagyasszonya” Lusztigh Mária, aki nagyra becsült cukrásztanár - Patrícia osztályfőnöke is ő volt. Ő hozta magával korábbi tanítványait: Maczák Anna cukrászt, és az Angliát és Izlandot, valamint a budapesti Beef Bar-t is megjárt Kovács Antal séfet. Turán Andrea, a barista is a Szinergiában dolgozott.  „Az ő szárnyai alól bújtunk ki mindannyian” – mondja a tulajdonos Lusztigh Marcsiról, aki üzletvezetői pozíciójában a tankonyhában töltött hosszú évek után most a vendégekkel áll napi kapcsolatban, és kimondottan élvezi ezt az új szerepkört.

Bár egyelőre csak 8 órától 18 óráig tartanak nyitva, a kínálatot úgy állították össze, hogy ezt az időintervallumot teljesen lefedjék. A délelőtti órákban üzleti reggelire is sort lehet keríteni helyben sütött, langyos croissant vagy eggs benedict társaságában. Az ebéd- és süteménykínálatnál pedig a változatosság a jelszó.

„Az volt a koncepció, hogy ahogy halad előre a nap, a hely mindig más-más arcát mutassa. Ha ide lejössz délután, nemcsak egy átlagos süteményt kapsz, mert Anna minden napra valami újat készít. Ugyanígy az ebédmenü fogásai is pár nap alatt megújulnak.”

Egy péntek délutánon látogattunk el hozzájuk, ekkor háromféle sütemény volt a pultban. A csábító kifordított ananásztorta mellett mi végül a csillogó, rózsaszín felületével törékeny porcelángömbre hasonlító tejcsokoládés-málnás desszertet választottuk. A nagyon látványos süteményeknél a beltartalom gyakran csalódást okoz, de itt nem ez volt a helyzet. Lágy krém ölelte körül a középen megbúvó málnaszívet, az egyes rétegek ízei pedig tökéletesen harmonizáltak. A folyamatos újdonságok mellett már vannak visszatérő slágerkreációk is.

„Lúdlábat és Eszterházyt már másodjára készített Anna, a lúdlábért direkt könyörögtünk.”

Akárcsak a süteményespult kínálata, úgy az ebédmenü is néhány naponta cserélődik, hiszen az irodából kilépve a minőségen túl elsősorban a változatosságot keresik a vendégek. Így lehetséges az, hogy egyik nap vadas van, míg máskor Kovács Antal keleti ételek iránti rajongása vietnámi levest eredményez. Ottjártunkkor az említett pho bo mellett a menün előételként szerepelt rakott padlizsán parmezánszósszal, kacsamájpástétom mangóval és házi kaláccsal, valamint tengeri sügér endíviával, ananásszal és vajas mártással. Két fogás 2990 Ft, míg a három ételért 3490 Ft-ot kell fizetni.

Kávé terén is csak a legjobbal elégednek meg: a La Marzocco gépbe a Perfero Caffé olasz kézműves kávéi kerülnek. A Mon Plaisir közepes pörkölésű keverékét espressohoz és capuccinohoz, a tejes kávékülönlegességekhez pedig a világos pörkölésű, kifejezetten a Non Plus Ultra Bistronak készített blendet használják. A H2O nevű koffeinmentes kávéjuk igazi kuriózum, mivel vizes technológiával készül, gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni teljes értékű társától.

A 18 férőhelyes vendégtér nem túl nagy, de a türkizkék árnyalatok megnyugtató harmóniájának, az átgondolt tervezésnek és a konyha modern felszerelésének köszönhetően mégis kényelmes. A bisztró, a látásközpont és az optika belsőépítészeti tervezését Csiszér Tamás végezte. Minőségi ritkaság, hogy a páciensek és a vendégek kortárs, főként magyar fotográfusok munkáival találkozhatnak mindhárom térben, így Bánkuty András, Farkas Antal Jama, Freund Zsuzsa, Hangay Enikő, Miroslay Tichy, Nadja Massün, Szász Lilla és Szilágyi Lenke munkái tovább erősítik modern hangulatot.

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Simon Gábor

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!