Itt az ideje, hogy megismerkedj a vásárlás egy sokkal tudatosabb formájával – a Szatyorbolt közössége hétről hétre környékbeli termelőktől szerzi be az élelmiszereket.
Egy hideg, de napfényes februári délután ellátogattunk a Szatyorboltba – nyolcadik kerületi kis bohémtanyába csöppentünk a Gyulai Pál utcában. Kármán Erika, a hely egyik megálmodója, hamarjában el is meséli, hogyan jött létre a Szatyor és milyen missziót folytatnak nap mint nap annak érdekében, hogy egy élhetőbb és tudatosabb fogyasztói kultúra alakulhasson ki. Pár évvel ezelőtt egy baráti társaság – a tömegáruk silányságát megelégelve – elkezdett környékbeli termelőktől beszerezni élelmiszereket – hamarosan egyre többen csatlakoztak hozzájuk, végül már egyre nagyobb közösség szerveződött össze, mind többen rendeltek a termelőktől, így született meg az ötlet, ha igény van, kereteket is kellene adni hozzá.
Háztartási reform a konyhában >>
A Szatyorboltban hetente kétszer van átvétel, előre leadott megrendelések alapján, de létezik egy átvevőpont a Pozsonyi úton is. A bolthoz kapcsolódó Szatyor Egyesület rendszeresen szervez különböző ismeretterjesztő előadásokat, szerdánként a Mi fán terem? elnevezéssel, február 11-én például a borkészítésről tart termelői bemutatót Aklan András.
A csapat
Hamarosan azonban háromalkalmas tanfolyam is indul arról, hogyan szabaduljunk meg otthonunkban az ártalmas vegyszerektől. Erika arra vonatkozóan is ellátott pár jó tanáccsal, hogyan vásároljunk piacon, mire érdemes figyelnünk és hogyan vehetjük észre könnyedén, ha kevésbé jó minőségű terméket akarnak ránk sózni. A lényeg, hogy nem lehet különbséget tenni a sarki zöldséges üzlet és a piac kínálata között – mindkettő esetében lehet kimagasló és silány is az áru, a piac léte önmagában még nem biztosíték a színvonalra. A precízen megépített, óriási standokat inkább kerüljük el, keressük az őstermelőket, idősebb néniket és bácsikat, de az ő személyük sem garancia még önmagában! Ugyanúgy előfordulhat, hogy a kendős néni is a nagybanin szerzi be a portékáját, csak éppen „őstermelő álcával” leplezi, hogy nem háztájiról van szó. Vizsgáljuk meg alaposan a zöldségeket, gyümölcsöket – ha túl egyformák és szabályosak, hagyjuk ott őket vagy kérdezzünk: honnan származik a termés, mivel lett kezelve, adhatjuk-e pár hónapos kisbabának (utóbbi különösen hatásos). Sokszor árulnak tanyasi jelzővel tojásokat, de legtöbbször sajnos átverésről van szó: a 3-as kóddal ellátott, ketreces tartásból származó tojások ott lapulnak szinte minden árusnál, ne restelljünk rákérdezni.
Vegyszermentes háztartás fillérekből >>
Érett, nyári paradicsomok augusztusban
Sokszor nincs szó az árus rosszindulatáról, egyszerűen úgy gondolják, minél nagyobbra és fényesebbre nő a zöldség, annál vonzóbb a vevő szemében, még ha ennek az ára valamilyen erős vegyszer is volt – summázta a piacos tudnivalókat Erika. Ha már vegyszerek: leginkább a leveles növények (saláta, spenót, sóska) és az uborka azok, melyekről nem lehet eltávolítani a permetet, mert szinte azonnal magukba szívják. Fontos még a szezonalitás, erre Erika külön felhívta a figyelmet: az első szabadföldi termés április végén, májusban jelenhet meg a piacokon, és azt is jó tudni, hogy augusztusig egészen biztosan nem eszünk szabadföldi paradicsomot, a június-július környékén kapható darabok fólia alól származnak. Ezekkel sincs nagy baj egyébként, bár a tápanyagértékük persze elmarad a napon érett társaiétól. Erikáék legfőbb célja összekötni a fogyasztókat a termelőkkel, újra megtanítani az embereknek a természet szeretetét, azt, hogy igenis időt kell szánni arra, hogy a táplálékunkat megválogassuk.
Mi szem-szájnak ingere, itt biztosan megleled
Fotó: Szatyorbolt/Facebook
Szatyorbolt a weben:
Az ÖkoSalty további cikkeit itt találod >>
