Szelektálj tudatosan, és dobj le 100 kilót!

Egy átlag magyar szén-dioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket, és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk.

Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a háztartási hulladékok kezelése kapcsán miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátásunkat, és hogyan találhatjuk meg hétköznapi tevékenységeink ártalomcsökkentett verzióját!

Kihelyezett szelektív hulladékgyűjtők a papír, a műanyag és a kommunális hulladék részére

A hulladék voltaképpen az értelmetlen és indokolatlan üvegházgáz-termelés szinonimája, hiszen minden, ami idővel hulladékká válik, energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás árán jött létre*. Ráadásul az általunk megtermelt hulladékmennyiség, illetve annak kezelése önmagában is hatalmas üvegházgáz-kibocsátással jár, ebből a szektorból származik a teljes üvegházgáz-mennyiség 3 százaléka. Mindez azt is jelenti, hogy a hulladékmennyiség csökkentése a klímavédelem egyik legkézenfekvőbb és fájdalommentes módja, hiszen semmiről nem kell lemondanunk érte, ami igazán fontos a számunkra.

A hulladékcsökkentés az üzletben, a bevásárlásnál kezdődik, a kevesebb és könnyebben lebomló csomagolóanyagba csomagolt termékek választásánál. Ha van olyan opció, akkor célszerű a visszaválthatót, a többször felhasználhatót választani. Jó megoldás a szelektív gyűjtés is, de szükséges hozzá a gyűjtőrendszer ismerete (melyik nap és milyen formában szállítják el a papírt, a műanyagot, esetleg a fémet, az üveget, a zöldhulladékot; mit milyen formában kell kitenni, hogy valóban elvigyék; mit kell gyűjtőszigetre vagy hulladékudvarba vinni). Az egyszer használatos műanyagok forgalmát ma már uniós irányelv is korlátozza – szerencsére az üzletekben is egyre ritkábban találkozunk velük, és mindnek van bevált helyettesítő terméke (például az egyszer használatos plasztik szatyor helyett a vászon bevásárlószatyor). A háztartási veszélyes hulladékot például csak a hulladékudvarok, illetve egyes speciális hulladékfajták esetén a gyógyszertárak és a benzinkutak veszik át.

Használd a szelektív hulladékgyűjtőket!

Minden élelmiszercsomagolást meg kell tisztítani az élelmiszermaradéktól – ez elsősorban nem is technológiai, hanem higiéniai okokból fontos. Bonyolultnak tűnik, de erre is igaz az egész klímavédelem alapgondolata: sokkal egyszerűbb megőrizni élhetőnek a Földet, mint megpróbálni lakhatóvá tenni valahol egy másik bolygót.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványaiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és annak környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. A hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódás segítheti a károsanyag-kibocsátásról megszerezhető alaposabb ismereteket, ami lépés lehet az ártalomcsökkentés útján.

Kíváncsi vagy, mekkora a szén-dioxid-kibocsátásod?

A füstmentes kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatjuk személyes szén-dioxid-kibocsátásunkat, vagyis azt a CO2-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeinkkel és fogyasztásainkkal egy év alatt a környezetbe bocsátunk. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz- (elsősorban CO2) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásunkkal mennyivel járulunk hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátás-csökkenést tudunk elérni a szokásaink megváltoztatásával.

Töltsd ki a tesztet, és tudj meg többet arról, hogyan csökkentheted a hétköznapokban a környezeti ártalmakat!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült. 

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

9 étel, melyet a nyárkedvenc lecsó ihletett

A lecsó a kedvenc nyári ételeink dobogósa – bár most tényleg eszméletlen drágának számít sajnos, néhány paradicsom és paprika, no meg némi hagyma felhasználásával és egy szuper recepttel simán feldobhatunk vele egytálételeket, húsokat, pitéket, rizses fogásokat is!

Nosalty

További cikkek

Szlovákiának sikerült az, amiről mi még csak álmodunk

Szlovákia óriási sikert ért el, északi szomszédunk ugyanis csaknem fél év alatt visszahozta a betétdíjas rendszert a boltokba, június végétől pedig már nem is találkozhatunk olyan üdítős flakonokkal és dobozokkal, amelyek ne lennének visszaválthatóak.