Itt az ideje, hogy szembesüljünk vele: a mindennapi tevékenységeink és tárgyaink finom porszemcséket, vegyi anyagokat és mérgező gázokat juttathatnak a levegőbe, amelyek hosszú távon komoly hatással lehetnek az egészségünkre. Ezeket a szennyező anyagokat sokszor nem látjuk és nem is érezzük, mégis hozzájárulhatnak szív- és érrendszeri betegségekhez, daganatok kialakulásához vagy idegrendszeri problémákhoz. Ismerjük meg őket most közelebbről!
Milyen típusú szennyezők fordulhatnak elő a levegőben?
Szilárd részecskék (particulate matter)
Nemcsak a porról van szó, hanem olyan apró részecskékről is, amelyeket szabad szemmel nem látunk. Ezek lehetnek például pollen, állatszőr, vagy az égés során keletkező mikrorészecskék, például gázfőzők és gyertyák használatakor.
Illékony szerves vegyületek (VOC)
Olyan szénalapú vegyi anyagok, amelyek könnyen a levegőbe jutnak – például tisztítószerekben, rovarirtókban, festékekben, ragasztókban és bútorokban találhatók.
Félig illékony vegyületek (SVOC)
Ezek a „örök vegyi anyagokként” is ismert anyagok inkább folyékony vagy szilárd állapotban maradnak, de a porhoz tapadva a levegőbe is kerülhetnek. Ide tartoznak a műanyagok lágyítói, a lángálló anyagok (például matracokban, bútorokban, gyerekpizsamákban), valamint egyes tisztítószerek és rovarirtók.
Mérgező gázok
A levegőbe juthat szén-monoxid, nitrogén-dioxid (főként gázüzemű berendezésekből), vagy olyan gázok, amelyek klórt vagy ammóniát tartalmaznak.
Ózon
Három oxigénatomból álló gáz, amely könnyen reakcióba lép más anyagokkal, így új – olykor veszélyes – vegyületeket hoz létre.
A leggyakoribb források, amik rontják otthonunk levegőjét
Falak, padlók és bútorok
Az új festék, a frissen lerakott padló vagy a vadonatúj bútor mind-mind kibocsáthat illékony és félig illékony vegyi anyagokat – ez adja például azt a jellegzetes „friss bútor szagot”. Bár sok anyag néhány hét alatt elillan, mások évekig megmaradhatnak. A lángálló vegyületek például még akkor is jelen lehetnek a szobában, ha a régi matracunkat már régen kidobtuk.
Gáztűzhelyek
A gázüzemű tűzhelyek az utóbbi időben sok figyelmet kaptak, és nem véletlenül. Égés közben ultrafinom részecskéket és nitrogén-dioxidot bocsátanak ki, amelyek az agyba is eljuthatnak, növelve a neurológiai betegségek kockázatát. Gyerekeknél a gázfőzők használata az asztma gyakoribb előfordulásával is összefügg.
Gyertyák és illatosítók
A kellemes illatok ára a különböző VOC-k és mikrorészecskék jelenléte. Már néhány perc gyertyahasználat is megemelheti a levegő részecskeszintjét, sőt, megváltoztathatja a levegőben található baktériumok összetételét is. A füstölők pedig még veszélyesebbek, hiszen több kutatás kapcsolatot talált a rendszeres füstölőhasználat és bizonyos daganatok között.
Kültéri levegőszennyezés
A szmog, az autók kipufogógáza, a kerti tűz vagy akár a szomszéd kandallója is bejuthat a lakásba. Érdemes figyelni a helyi levegőminőségi adatokat, hogy tudjuk, mikor jobb zárva tartani az ablakot.
Tisztítószerek
Nemcsak az erős vegyszerek, hanem a természetes összetevőket tartalmazó tisztítószerek is bocsáthatnak ki VOC-kat és SVOC-kat. Jó, ha szellőztetünk takarítás közben és után is.
Vegyszerek a garázsban
Ha a garázs közvetlenül a lakótérhez kapcsolódik, a benne tárolt anyagok – például benzin – gőzei könnyen átjuthatnak a falon. A benzin benzolt tartalmaz, ami leukémiával is összefüggésbe hozható. Érdemes az ilyen anyagokat inkább kerti fészerben tartani.
Penész, vírusok és baktériumok
Nemcsak a fürdőszobai penészfolt lehet gond: a levegőben is megjelenhetnek mikroszkopikus gombaspórák, baktériumok és vírusok, amelyek könnyen terjednek a lakásban.
Kandallók
A meghitt, pattogó tűz illata és hangulata mögött finom por és szén-monoxid rejlik, amelyek szintén mérhetően ronthatják a beltéri levegőt.
Háziállatok és virágok
A természetes források sem mindig ártalmatlanok. Az állatszőr, a virágpor és még az emberi hámsejtek is szállhatnak a levegőben. A vágott virágok közül például a margaréta, a napraforgó, a dália vagy a fátyolvirág a leginkább pollen-termelő fajok közé tartoznak.
A levegő minősége tehát nem csak a külvilágon múlik – sokszor mi magunk befolyásoljuk azt azzal, amit otthon használunk. Ha tudatosabban választunk, gyakrabban szellőztetünk, és figyelünk a rejtett forrásokra, sokat tehetünk azért, hogy egészségesebb levegőt lélegezzünk mindennap.
