A mikroműanyagok, vagyis az 5 milliméternél kisebb részecskék, valamint a nanoműanyagok, amelyek akár ezredmilliméter nagyságúak is lehetnek, mára mindennapjaink láthatatlan kísérői. Kutatások igazolják, hogy
jelen vannak az ivóvízben, a húsokban, a halakban, sőt még a tojássárgájában is
Nem csupán a gyártás és a csomagolás során kerülnek be az ételekbe, hanem a saját konyhánkban is: a műanyag edényekből, palackok kupakjából, teafilterekből vagy éppen a műanyag vágódeszkáról válnak le apró részecskék. Egyes becslések szerint akár egy kanálnyi mennyiség is felhalmozódhat az emberi agyban, ami jól jelzi a probléma súlyát.
Apró változtatásokkal sokat tehetünk az egészségünkért
- A rizs átöblítése például 20–40 százalékkal csökkenti a benne lévő mikroműanyag mennyiségét, és a hús vagy hal leöblítése is segíthet.
- Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése szintén előnyös, hiszen gyártásuk során gyakran érintkeznek műanyaggal.
- Érdemes a palackozott víz helyett inkább szűrt csapvizet fogyasztani, mivel már a kupak letekerése is több száz részecskét juttathat a vízbe.
A konyhai eszközök terén sem mindegy, mit használunk!
A karcos teflonserpenyők, a műanyag vágódeszkák és a turmixgépek is jelentős mennyiségű mikroműanyagot bocsáthatnak ki. Biztonságosabb választás a rozsdamentes acél, az üveg vagy bizonyos szilikon alternatívák. A szintetikus szivacsokat érdemes természetes anyagokból készült változatra cserélni.
Bár az egyéni döntések sokat számítanak, a jelenség globális: a tudósok szerint csak a műanyaggyártás és -használat radikális visszaszorításával lehetne érdemben mérsékelni az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségét!
