A keszőce, minden gyümölcslevesek legősebbike, igazi magyar nyári csemege, legalább olyan nélkülözhetetlen a konyhánkból, mint a gulyás. Csináljuk meg együtt!
A magyar gasztronómia egyik ékköve, identitásunk alapja a gulyásleves. Ha messziről jött idegenekkel találkozunk, ha mást nem is tudnak kis országukról, a gulyást biztosan be tudják lőni. Szeretem én is a gulyáslevest, de soha nem értettem, miért pont ő a kiválasztott. Miért nem például a szintén csak a Kárpát-medence területén megtalálható gyümölcsleves? Jó, tisztában vagyok vele, hogy a marhából készült, erős tűzön főtt, pusztai jampecokról elnevezett leves sokkal „keményebb” falat, mint a selymes, savanykás-édeskés, hűsítő, rózsaszín rokona, melynek neve a népi kultúrában keszőce volt.
Keszőce receptért kattints ide
De mi az a keszőce?
Nem tévesztendő össze a gabonából főzött, savanykás alaplével, amit ételek savanyítására használtak évszázadokon át, sem a híg, félig kész szilvalekvárral, amit ugyanígy neveztek el. A gyümölcskeszőcét vagy gyümölcskiszit idénygyümölcsből, meggyből, szilvából, egresből készítették, aludttejjel vagy tejfellel sűrítették, és jól lehűtve fogyasztották, ugyanazon indokok miatt, amiért ma is népszerű – gyors, frissítő, laktat, de nem telít. Ha tehát legközelebb a gasztronómiánkkal dicsekszünk, említsük meg őrózsaszínságát is, hiszen ez a sűrű, frissítő csemege igazi kuriózum az európai táplálkozáskultúrában.
Keszőce receptért kattints ide >>
| 
| 
|
Még több meggyleves recept itt >>Még több gyümölcsleves recept itt >>
