Ezekből főztünk az internet előtt - legkedvesebb szakácskönyveink az elmúlt századból!

Napjainkban percek alatt receptek százához juthatunk, de mi volt régen? Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb szakácskönyvei, amiből nagyanyáink, anyáink, és mi tanultunk főzni!

Az internet korában kettőt kattintunk, és komplett menüsorokat állíthatunk össze a hazai vagy a nemzetközi konyha receptjeiből. Ez a luxus azonban alig egy évtizedes hazánkban - előtte anyáinktól, nagyanyáinktól és szakácskönyvekből tanultunk. De melyekből? Összeszedtük az elmúlt évtizedek legkedvesebb, legnépszerűbb szakácskönyveit, amelyekből internetes receptek kora ide vagy oda, ma is érdemes szemezgetni!

Rezi néni, Ínyesmester és Dobos C. József

A háború előtt egészen máshogy főztek a magyar háziasszonyok, legyen szó paraszti, polgári, vagy arisztokrata konyhákról, mint a második világégés után. A paraszti konyhákon viszonylag ritkán fordult elő szakácskönyv, a receptek generációról generációra adódtak tovább. Egy középpolgári család konyhája viszont meglepő változatosságot mutatott a boldog békeidőkben és a két háború között. Egy korabeli szakácskönyvet felcsapva simán belefutunk az articsókába, a szardellába vagy valamilyen, később évtizedekig hiánycikknek számító déli gyümölcsbe.

Rezi néni Szegedi szakácskönyve

Bár a háború előtt már bőven volt példa arra, hogy a fiatalabb generáció nem helyezte fókuszba a főzést, és a pár négyzetméteres konyhákban főleg egyszerű és tápláló ételek készültek, azért voltak a korszakban olyan ikonikus szakácskönyvek, amelyekből ma is érdemes tanulni. Dédanyáink például bizonyosan tartottak otthon egyet Rezi néni Szegedi szakácskönyvéből. Az 1876-ban megjelent szakácsbiblia akkora siker volt, hogy 1926-ra már 16 kiadást ért meg, Doletskó Teréziát pedig igazi korabeli "celeb-szakáccsá" tette.

Szintén a korszak nagy kedvence volt Dobos C József Magyar-franczia szakácskönyve, mely 1881-ben jelent meg először, és a mai napig kiadják. A főleg nagypolgári köröknek íródott alapdarabban nemcsak cukrászművészeti, de a korra nagyon jellemző, franciásított magyar receptek szerepelnek.

Magyar Elek, alias Ínyesmester második feleségével

És persze ott van még Ínyesmester, vagyis Magyar Elek, akinek a könyve bár 1932-ben jelent, meg, ma is bátran le lehet kapni a polcról, ha egy tökéletes klasszikus magyar ételt szeretnék elkészíteni - vele biztosan nem nyúlunk mellé akkor sem, ha gasztronómiai főműve már majdnem 90 éves.

Örkényné, a nemzet Horváth Ilonája

Még a mai napig elég gyakori, hogy ha valaki elköltözik otthonról, akkor visz magával egy Horváth Ilona szakácskönyvet. Az ország valaha volt legismertebb szakácskönyvének írója egy brassói születésű tanítónő volt, akinek vékony kis könyvét szerették volna modernizálni az ötvenes évek derekán. F. Nagy Angéla, Örkény István második felesége úrilányból lett írófeleség, majd a Magyar Nemzet gasztronómiai írója. 1955-ben őt bízták meg vele, hogy írja át a rövid kis füzetet - így született meg az ország valaha volt legnépszerűbb szakácskönyve.

Minden polcon van belőle legalább egy!

A háború utáni, jóval rohanósabb, átalakult világhoz igazodó szakácskönyv mára bőven megkopott, mai szemmel már egészségesnek sem mondható receptjeit ráadásul csak akkor tudjuk elkészíteni, ha van egy alap főzőtudásunk. Mégis, ott a helye a polcon, hiszen azóta sem született ilyen átfogó szakácskönyv a magyar konyháról.

Ó, azok a nyolcvanas évek!

A nyolcvanas években a peresztrojka szele a konyhaablakon is befújt egy kicsit - egyre többen engedhették meg maguknak, hogy három évente Olaszba', Németbe' menjenek hetven dollárral a zsebükbe. A déli gyümölcsök sem számítottak olyan kuriózumnak, mint harminc évvel korábban, és a konyhában is nyitottabbá váltunk a változásra. Ezt a szelet lovagolta meg a dramaturgból szakácskönyv íróvá avanzsált Lajos Mari is, akinek férjével közösen készült, híres 99/33 sorozatából legalább 1-2 darab ott van minden háztartásban.

Lajos Mari könyvei

A szerző 1983-ban adta ki az első könyvét, anyáink pedig imádták, hogy végre "valami más" kerül a kezükbe, mint a megszokott, kép nélküli, maximum rajzokkal illusztrált klasszikus magyaros szakácskönyvek. Hasonló vonalon gondolkozott Frank Júlia is, akinek 129 szakácskönyve jelent meg a nyolcvanas évek elejétől. Egy évvel az első Lajos Mari könyv után a Mezőgazdasági Kiadó is ledobta a bombát - a híres Planétás kártyák formájában. Kezeket fel, aki gyerekként nem nézegette órákon át a színes-szagos kártyákat!

A legjobban a Planétással szerettünk kártyázni

A néhol túldíszített, néhol beszerezhetetlen alapanyagokat kívánó kártyák egyik legnagyobb újítása volt a korábbi szakácskönyvekhez képest, hogy nemcsak az elkészítési idő, és a nehézségi fok, de még a tápanyag értékek is rajta voltak a kártyákon!

Aluljárós és mikrós főzések

A rendszerváltás a szakácskönyv piacot is szétzilálta - boldog-boldogtalan könyvet adott ki, és pillanatok alatt elszaporodtak a puha fedeles, száz forintos könyvek. a 100 legjobb...sorozat végeláthatatlan kiadványai. Plusz akkoriban még a mikrót sem kiáltották ki közellenségnek - akkoriban nem csak melegítettünk, de főztünk is benne - vagy legalábbis megpróbáltuk. Be kell vallanom, hogy legalább három mikrós szakácskönyvem van otthon - nem mintha valaha használtam volna őket, de egy élmény végiglapozgatni!

Gasztroforradalom indul!

A "gasztroforradalomnak" kikiáltott korszak első előszele számomra Stahl Judit- Enni jó című, 2008-ban kiadott könyve. Még akkor is, ha ma már tudjuk, hogy a volt tévés sokat inspirálódott Nigella Lawson itthon nem ismert könyveiből, nála láttunk először házi készítésű pesto-t, és ő volt az, aki a sült spárgát serrano sonkával berobbantotta a köztudatba. Meg a muffint, amit éveken keresztül készített különböző formákban, minden vasárnap a tévében.

Ezóta tudjuk, hogyan kell házi pesto-t csinálni!

Innentől azonban már könnyű dolgunk volt - egyre több főzős műsort nézhettünk a kábeltévéknek köszönhetően, és az első gasztroblogok is beindultak, Mautner Zsófi, Havas Dóra és Nagy Tünde már a spájzban voltak - a receptkeresés pedig egy egészen új irányzatot vett. De innen már ti is tudjátok a sztorit.

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

„Leszámolhatnánk-e azzal, hogy a hortobágyi húsos palacsinta ciki?” – Interjú...

Nagyon sok irányból lehetne hozzá közelíteni, és mindegyik megérne akár egy önálló cikket is. Legyen szó a pályaívéről, a Bocuse d’Or-ról, a Michelin-csillagokról, Szulló Szabina a séfszakma minden fontos állomását megjárta. Mégsem ambicionálja, hogy állandóan szerepeljen, mint mondja, az ő terepe a konyha, ami pedig máig lázban tartja, az a főzés és maguk az ételek. A Nosaltynak adott nagyinterjújában beszélt többek között arról is, hogy mit csinálna a saját pályáján másképp, hogy mi az, amit már neki kell másképp csinálnia az új generáció tagjaival, és hogy min múlt az, hogy máig a nordic cuisine-től hangos a csúcsgasztronómia világa ahelyett, hogy a magyar csodáról beszélnénk.

Kormos Lili