Ez a lány nem komplett...vagy igen? 500 szobanövénnyel él együtt!

Ez a lány 500 szobanövénnyel osztja meg brooklyni otthonát, és imádja. Te mit gondolsz? Beteges vagy gyönyörű?

A cat lady, azaz macskás hölgy elnevezést azokra a nőkre szokás használni, akik sok macskával élnek együtt, ettől nagyon boldogok, és túlzott rajongásukat még a macskakedvelők is rémülten figyelik. Hát ilyen hatással söpört végig a Gardenista szerkesztőségén Summer Rayne Oakes, a plant lady, aki 500 szobanövénnyel osztja meg brooklyni otthonát.

Ezt láttad?

Ezek után nem biztos, hogy fogsz még avokádót enni

Summer, aki többek között modellként is dolgozik, a Cornell Egyetemen tanult rovartant, lelkes környezetvédő aktivista könyveket is ír. Eddig két kötete jelent meg, egy a fenntartható divatról és szépségápolásról, és egy szakácskönyv. Legújabb projektje pedig egy online növényápolási tanfolyam. Ez pedig a legzöldebb lakás New York-ban:

Szóval azért Summer nem csak egy bolond lány, aki a növényeket jobban szereti, mint az embereket. A 110 nm-es lakásban növesztett dzsungel napi fél óra locsolást igényel, de szívesen bíbelődik vele, ráadásul a lakás adottságai is kedvezőek, rengeteg ablakon ömlik be a fény. De bármennyire is természetközeli ez az otthon, vagy bármilyen jól is mutat fotókon a rengeteg szobanövény, azért elég sok kérdést felvet.

A gyors körkérdés után az derült ki, hogy a minden bizonnyal növénykedvelő kollégák inkább frászt kapnának egy ilyen lakásban, mint laknának benne.

Tibor a helyszűke miatt aggódik:“Nem tudjuk meg, hol tárolja a ruháit, hol a hapsija, a gyereke, a kutyája, a macskája, a szemetesvödre, a bármije… Engem megrémisztenek ezek a szélsőségek. Egyet tudok megérteni egyedül, amikor egy Citroen DSt tart valaki a nappaliban.”

Rita a kártevőktől viszket (és most már én is):“És ha elszaporodik valami durva levéltetű és beleugrálnak a hajába? Áááááááááááááááááááááááááááá“. Dávid sem lakna itt, de a gyerekkori papagájának más lenne a véleménye:“Gyerekkoromban volt papagájom, akit eléggé sajnáltam a kis ketrece miatt, és néha elképzeltem, hogy kaphatna mondjuk legalább egy saját szobát, és azt ilyen erdőszerűvé alakítanám – na azt valahogy így képzeltem.”

Gábor a lány társas kapcsolataiért és a növények állapotáért aggódik:“Hát, kíváncsi vagyok, milyen lehet baráti összejövetel nála… Oda ne ülj le! Vagyis leülhetsz, de hátra ne dőlj! Nem látod a futókát? Ide ülhetsz, de vigyázz, szúr a kaktusz. Azt ott, ha levered, megöllek (fogpasztareklám mosollyal).S hogyha havi 100 dollárt költ növényekre, akkor

1: A lakása egy fizikai paradoxon, egyre csak tágul és tágul benne a tér, miközben meg nem.

2: Havonta egy csomó növénye elpusztul. Igaz, lehet, hogy megeszi őket, akkor nem szóltam!”

Abigél toleráns, de távolságtartó, korrekt hozzáállás:“Lakni még csak-csak ellaknék itt, főleg NY-ban, huhúú, de pl. nem lennék az a barátnője, aki “nem vagyok a hétvégén, átjönnél meglocsolni a növényeimet?” Persze, biztosan van valami pszichés kehéje ezzel a gyűjtőmániával, de inkább növényt gyűjtsön, mint cipőket. Akinek van otthon egy komplett városi könyvtára, azt nemhogy bolondnak nem nézzük, de még hanyatt is esünk, hogy ó mekkora intellektus.”

Én viszont Emese véleményével értek egyet, Summer úgy tud együtt élni a növényekkel, ahogy kevesen, ráadásul ő boldog így:“Szerintem rohadt jó! Igényesen csinált egy őserdőt a lakásából a város közepén. Végülis a beltéri zöldfalak is hasonlóak, csak automata az öntözésük, és nem látjuk az ültetőközeget.”

Nektek hogy tetszik?

Ezeket olvastad már?

Még több izgalmas cikk a Gardenista oldalán!

Címlapról ajánljuk

További cikkek