Ha tudatosan szeretnénk étkezni, előbb-utóbb biztosan szembejönnek velünk a különféle magvak. A chiamagot már régóta ismerjük, a bazsalikommag viszont csak mostanában kezd igazán divatba jönni nálunk. Mindkettőt gyakran emlegetik szuperélelmiszerként, de vajon van köztük különbség?
Miben hasonlít és miben különbözik a chiamag és a bazsalikommag?
Első pillantásra nehéz különbséget tenni köztük. Mindkettő apró, fekete mag, és hasonlóan viselkednek folyadékban: pár perc áztatás után megduzzadnak, zselés bevonatot képeznek, nyersen pedig enyhén roppannak a fogunk alatt. Ugyanúgy feldobhatjuk velük a salátákat, süteményeket, a másnapos zabkását, de tej vagy víz hozzáadásával készíthetünk belőlük sűrű, laktató pudingot vagy italt is.
Az eredetük viszont eltérő: a bazsalikommag az Ocimum basilicum nevű növényből származik, amely Dél-Ázsiából és Afrika egyes részeiről indult hódító útjára.
Az ájurvédikus és a hagyományos kínai gyógyászatban már évezredek óta használják, Nyugaton viszont csak az utóbbi években kezdett igazán elterjedni.
A chiamag ezzel szemben a Salvia hispanica termése, amely az aztékok alapélelmiszere volt, nemcsak táplálkozási, hanem gyógyászati és vallási célokra is. Ma főként Latin-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában termesztik.
Tápanyagok: mit tudnak valójában ezek az apró magok?
Mindkét mag igazi tápanyagbomba, de a legtöbbször a rosttartalmuk miatt kerülnek reflektorfénybe. Emellett növényi fehérjét, ómega–3 zsírsavakat, vasat, kalciumot és magnéziumot is tartalmaznak, vagyis meglepően sok mindent adnak egyszerre.
Egy adag, nagyjából két evőkanálnyi chiamag körülbelül 10 gramm rostot tartalmaz, míg ugyanennyi bazsalikommag már 15 grammot.
Ez önmagában komoly különbség, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a legtöbben jóval kevesebb rostot eszünk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége lenne. A fehérjetartalmuk hasonló, az ásványi anyagoknál viszont a bazsalikommag több vasat és kalciumot biztosít, míg a chiamag valamivel több magnéziumot.
Receptajánló:
Hogyan hatnak az emésztésre és a vércukorszintre?
Mindkettő egyik legnagyobb előnye a magas oldhatórost-tartalom. Ezek a rostok vizet szívnak magukba, zselés állagot képeznek a bélrendszerben, és lelassítják az emésztést. Ennek két fontos hatása van: egyrészt egyenletesebbé válik a vércukorszint, másrészt tovább érezzük magunkat jóllakottnak.
Bár a chiamag vércukorra gyakorolt hatásáról szóló kutatások nem mutatnak minden esetben egyértelmű eredményt, a lassabb felszívódás így is segíthet elkerülni az étkezések utáni hirtelen vércukor-emelkedést.
Ez különösen hasznos lehet akkor, ha hajlamosak vagyunk nassolni vagy gyorsan megéhezni.
Székrekedés ellen is bevethetők – egy fontos feltétellel
Az oldható rostok növelik a széklet térfogatát, így támogatják a rendszeres bélmozgást és segíthetnek a székrekedés enyhítésében. Itt azonban van egy lényeges kitétel:
a rost víz nélkül nem működik jól!
Ha sok chiamagot vagy bazsalikommagot fogyasztunk, de közben nem iszunk elég folyadékot, az akár ronthat is a helyzeten. A megfelelő hidratálás tehát elengedhetetlen!
Akkor melyik a jobb választás?
Röviden: mindkettő. Viszont ha kifejezetten a rostbevitel növelése a célunk, a bazsalikommag egy kicsit erősebb versenyző. De ha régóta bevált, könnyen beszerezhető alapanyagot keresünk, a chiamag is tökéletes választás. A legjobb megoldás az lehet, ha váltogatjuk őket, és többféle formában építjük be az étrendünkbe.
