2020.11.30.

Anorexiás modellek és Diana hercegné bulimiája - felelős-e a média a betegségek kialakulásáért?

Fenes Gábriel

Tehet-e a tömegmédia arról, hogy valaki anorexiás lesz? – erre, és sok más kérdésre kerestük a választ egy gasztropszichológus segítségével.

Az anorexia nervosa kapcsán sokakban él az a tévhit, hogy a média fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. A női magazinokban, közösségi médiában és televízióban ugyan gyakran találkozni a kórosan sovány női ideállal, modellekkel, de a betegség jóval összetettebb annál, minthogy kizárólag a médiát okoljuk a megjelenéséért.

„A média nagyon kis szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anorexiának biológiai, genetikai, és neurológiai háttere is van” - mondja Forgács Attila. A gasztropszichológus szerint a betegeket a médián keresztül éri egyfajta nyomás, ahogy a soványságkultusz is befolyásolja őket, de nem ezek a fő okai annak, hogy valaki anorexiás lesz. Megjegyzi, hogy fontos a pontos diagnózis felállítása, mielőtt valakiről kijelentjük, hogy ilyen betegségben szenved.

Forgács Attila

AZ EVÉS LÉLEKTANA

Forgács Attila az ELTE Pszichológiai Intézet oktatója, és a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, gasztropszichológus. A hazai gasztropszichológia egyik megalkotója. A tudományterület azt vizsgálja, miért eszünk, iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek, vagy szomjasak? A pszichológus több mint 30 éve foglalkozik az evés lélektanával és az étkezési zavarokkal.

A szakember szerint az anorexiának evolúciós oka is van, ami az éhezéssel függ össze: „Éhínségek idején az anorexiás volt az, aki beszerezte az ételt. A társadalom többségétől eltérően viselkedett, nem maradt otthon, hanem bejárta a környéket az élelemért, akár hatalmas távokat is megtéve. Ők ugyan meghaltak, de a populáció nekik köszönhetően túlélt.”

Ez a fajta viselkedés manapság is megfigyelhető a betegek esetében, jellemzően megerőltető mozgást végeznek, futnak, hosszan gyalogolnak. Mellette olyan impulzív cselekvéseik lehetnek, mint például az élelmiszerlopás. „Az ételt ugyan elkészítik, de ők nem esznek belőle” – jegyzi meg Forgács.

Már nem egy magányos betegség

„Régen az anorexia magányos betegség volt, most már a közösségi oldalakon található csoportok révén kap egyfajta közösségi jelleget” – mondja a pszichológus, aki szerint az internet és a közösségi média térnyerésével olyan oldalak is létrejöttek, amik egyenesen támogatják, pozitívan tekintenek az anorexiásokra. A Pro Ana (pro anorexia) elnevezésű oldalakon az anorexiások találkoznak társaikkal, technikákat osztanak meg egymással.

„Azt is megtanítják egymásnak, hogyan tudják eltitkolni a betegségüket az orvosok, a tanárok és a nem anorexiások körében”

– figyelmeztet Forgács. Hozzáteszi: „léteztek, sőt még lehet ma is léteznek ilyen veszélyes oldalak Magyarországon is. Ezek az oldalak nem gyógyító szándékkal jöttek létre!”

Néhány évvel ezelőtt megjelent egy divatirányzat is: az Anorexia Inspired Fashion. A tervezett ruhák és ékszerek kifejezetten az anorexiás testre hívják fel a figyelmet. Szerencsére, a divatirányzat nem terjedt el széles körben.

Anorexia inspirálta divatruházat

Diana hercegné és a bulimia elterjedése

Az anorexia mellett a bulimia nervosa a másik leginkább ismert táplálkozási zavar. Talán kevesen emlékeznek rá, de a néhai Diana hercegné is ebben a betegségben szenvedett. Lady Diana a 90-es évek elején állt ki a nyilvánosság elé, és vállalta fel nyíltan betegségét, és arra kérte a fiatal lányokat, ne vegyenek róla példát, ne sanyargassák magukat. A hercegné óriási példakép volt a nők körében, sokan akartak rá hasonlítani. A bulimia elterjedésének mutatói azt jelzik, ekkor került a betegség igazán a köztudatba, és sok későbbi bulimiás innen szerezte a hibás viselkedési mintát.

Lady Diana és Károly herceg 1983-ban

Forgács Attila szerint Lady Diana esete is jól mutatja, hogy a média és a bulimia kialakulása között lehet kapcsolat. A szakpszichológus a 90-es években kezdte el kutatni a betegséget, de azt mondja, hogy már a rendszerváltás előtt is fellelhető volt az étkezési zavar, főleg az egyetemista fiatalok körében.