A reggeliből ne csináljunk viccet!

Van, aki szerint a reggelizés jelentősége egy vicc, és semmi értelme az egésznek. Én nem így gondolom, most elmondom, hogy miért.

Egy népszerű portálon jelent meg a minap a reggelizés és az egészség, a fogyókúra kapcsolatáról egy cikk, amire egy nap alatt három ismerősöm is felhívta a figyelmet, kérdezvén, hogy én mit gondolok a témáról.

Nos, az alábbiakat gondolom (piros színnel a másik cikk állításait emelem ki, alattuk az én gondolataim a témában):

1. állítás: az élelmiszeripar sugallatára folyik mindenhonnan, hogy reggelizni jó, mert tipikusan a reggeli étkezésekre lehet eladni jó sok előrecsomagolt terméket.

  • Szerintem ez nem igaz, szerintem a tízóraira és az uzsonnára lehet eladni a legtöbb előrecsomagolt kész-, félkész terméket – egyébként ez nagyon sajnálatos, sok energiát fektetek én is és kollégáim is abba, hogy a kisétkezéseket is magunk dobjuk inkább össze.
  • A másik megoldás is teljesen hétköznapi: reggelizzünk nem előrecsomagolt terméket, készítsük el magunk friss alapanyagokból reggelinket. Ilyen egyszerű ez. Senki nem mondja, hogy a reggelit készen kell megvenni a boltban.

2. állítás: reggelivel kapcsolatos (cáfolandó) mítosz, hogy a szakemberek ajánlása szerint, reggelire gyorsan felszívódó szénhidrátokat kell fogyasztani

  • Amelyik szakember valóban ezt javasolja (én ilyet mondjuk nem ismerek), arra nem kell odafigyelni. Mi, itt a Nosalty-nál nem tesszük ezt, több cikket is írtunk már arról, hogy reggelire lassan felszívódó szénhidrátokat (és teljes értékű fehérjéket és élettanilag kedvező hatású zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostot stb.) kell fogyasztani, egyrészt a hosszabb ideig tartó telítettségérzet miatt, másrészt a szervezet reggeli alacsonyabb inzulinérzékenysége miatt. Ja, és napindítónak is jó szerintem.
  • Szóval szakemberekként nem, nem javasoljuk, hogy a reggeli csak 3 dl narancsléből álljon. Sőt, azt sem, hogy csak csokis-cukros reggelizőpehelyből és tejből. Vagy csokis-mogyorókrémes kalácsból, esetleg juharszirupos amerikai palacsintából vagy csokidarabkás kekszből.

3. állítás: nem igaz, hogy érdemes többször kevesebbet enni

  • A másik cikk által hivatkozottegyik kutatásban 8 (kis minta) egészséges (!) ember 2x2 hétig (rövid ideig) vett részt, amelynek során alacsony kalóriatartalmú étrendet fogyasztottak – két hétig napi ötszöri, két hétig napi egyszeri étkezéssel. A kutatás eredményei szerint az energiaegyensúlyt nem befolyásolta az étkezések gyakorisága. Szerintem 8 egészséges ember 4 hét alatt elért eredményei nem feltétlenül használhatóak hosszú ideje túlsúllyal élő, adott esetben már romlott anyagcseréjű, krónikus betegségekkel küzdő (neadjisten például meghatározott időszakonként magának inzulint/egyéb gyógyszert adagoló) személyek étrendi alapelveinek megalapozására.
  • A másik hivatkozott kutatásban 16 extrém túlsúlyos személy (BMI > 37 kg/m2) fogyasztott 8 héten keresztül extrém-extrém alacsony, ~700 kcal/nap energiatartalmú étrendet, napi 6x-i ill. napi 3x-i étkezésre elosztva. Itt csak utalnék arra, hogy a sikeres, tartós testsúlycsökkentés alapja a fenntarthatóság – napi 700 kcal-on élni hosszútávon nem lehet, sőt rövid távon is csak szoros orvosi (!) felügyelet mellett. (Ráadásul 700 kcal-t elosztani napi 3 fő-, és 3 kisétkezésre már önmagában nagy kihívás.) Ilyen alacsony energiatartalmú, 2 hónapon keresztül fenntartott étrend mellett lehet, hogy valóban nem számít, hogy háromszor vagy hatszor étkeztek a kutatás alanyai, a hétköznapi gyakorlatban azonban egy extrém túlsúlyos személy testsúlycsökkentő programja nem 8 hétig tart és nem 700 kcal-t tartalmaz/nap.
  • (A harmadik, lényegesen nagyobb elemszámú (n = 2 184), szintén a másik cikkben hivatkozott kutatás eredményei szerint a reggelit hosszú távon kihagyó gyerekek fiatal felnőttkorukra a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak terén rosszabbul állnak rendszeresen reggeliző társaiknál.)
  • Én a fentiekből következtetve nem látom indokoltnak a reggeli elhagyását.

Olvastad már?

Fogyni szeretnél? Egyél gyakrabban!

4. állítás: a gyakoribb étkezések ill. a reggelizés nem biztosítják a fogyást

  • Ez teljesen igaz. Pusztán attól, hogy gyakrabban eszünk vagy attól, hogy reggelizünk, még nem biztos, hogy fogyni fogunk, hiszen ez még annyi más tényezőtől függ. Erről kolléganőm korábbi írását itt olvashatjátok.

Olvastad már?

A sikeres fogyás 10 pontja

  • Az is biztos viszont, hogy túlsúlyos pácienseim nagy része nem reggelizik, ám ettől mégnem fogynak, és az is biztos, hogy a napi étkezési ritmus rendezése az első lépés a kiegyensúlyozott testsúlycsökkentésben. Hogy ez éppen 4 vagy 6 étkezést jelent egy nap, az függ a páciens jelenlegi állapotától, életmódjától, fizikai aktivitásától, betegségeitől – rengeteg mindentől. Erre találták ki a személyre szabott étrendet és a személyre szabott mozgási tervet.

5. állítás: a kihagyott reggeli nincs hatással az iskolai teljesítőképességre

  • Ezt az állítást eredetileg kihagytam volna, mert a kognitív teljesítés mérése nem kompetenciám, de azért rákattintottam a cikk által hivatkozott kutatásra. És aztán úgy éreztem, nem hagyhatom ki. A hivatkozott kutatás szerint a 2 napig (!!!!) tartó alacsony energiabevitel (egész napra vonatkozóan, nem csak a reggelire) nincs hatással a kognitív funkciókra. 2 nap! Azok a gyerekek, akik nem reggeliznek, mert a szüleik így tartják helyénvalónak vagy esetleg nincs mit enniük, azok általában nem két napig nem reggeliznek. Ehhez nem is tudok mást hozzáfűzni.

6. állítás: Ha éhes vagy, egyél, ha nem vagy éhes, ne egyél!

  • Bár ilyen egyszerű lenne! Biztos vagyok benne, hogy a túlsúlyos emberek nagy része akkor eszik, ha éhes – de mi van akkor, ha valaki mindig éhes?
  • És sajnos az is biztos, hogy sokan küzdenek krónikus étvágytalansággal (akár pl. hosszú ideig fennálló stresszhelyzet miatt) és adott esetben sohasem éhesek. Akkor ők sose egyenek?

Szóval ha rám hallgattok, bizony reggeliztek. Akkor is, ha fogyni szeretnétek, akkor is, ha csak jót szeretnétek tenni a szervezetetekkel.

Címlapról ajánljuk

További cikkek