Az „egészséges”, „kiegyensúlyozott”, „fitt” szavak a mindennapi életünk során - legyen az TV- vagy rádióműsor, újság- vagy internetes cikk - akaratlanul is belénk ivódnak, hajlamosak vagyunk az ezekkel a bélyegekkel ellátott termékeket nyugodtabb lelkiismerettel fogyasztani.
De vajon helyesen cselekszünk?
Bekukkantok a hűtőbe, felmérem a készleteket a spájzban, körbematatok a szekrényben. Még nyugalom van: írom a listát, gyűlnek a sorok. Alapos készülődés ez a hétvégi bevásárláshoz. De nem csak azért, nehogy elmaradjon valami és mehessek megint a szomszédba kuncsorogni egy kis tojásért vagy tejfölért. Fontosabb ennél a tudatosság: a boltba érve, akár egy vidámparkban, magával ragad a túlkínálat, megszédít, mindent szeretnék és persze azonnal. De én ki akarom kerülni ezt a csapdát! Szeretném, hogy a kosárba tényleg csak olyan dolgok kerüljenek, ami szükséges és garantáltan egészséges is.
Ismerős helyzet? Honnan lehetünk biztosak benne, hogy a rengeteg pozitív tulajdonsággal felcímkézett termék valóban a javunkra szolgál?
Nézzünk öt olyan élelmiszert, amit nagy bizalommal vásárolunk, ám a közhiedelemmel ellentétben mégsem tartoznak a legegészségesebbek közé.
Olvastad már?
A reggeli citromos víz tényleg segít a fogyásban?
1. Gyümölcsjoghurt
Tejből készül, így teljes értékű fehérje- és kalciumforrás. Nyüzsögnek benne az emésztőrendszerünk működését segítő ’jó’ baktériumok. Gyümölcsdarabokat tartalmaznak, amelyek nem csak finommá teszik, de rostforrásként is funkcionálnak.
Mégis, mi a gond ezzel? Nézzük csak meg a címkét! Jellemzően a második összetevő a cukor vagy épp glükóz-fruktóz szirup, sokszor mindkettő. Nemcsak felesleges cukorforrás, hanem még a könnyű vacsorára szánt kalóriaadagunkat is észrevétlenül megduplázza.
Válasszuk inkább a natúr változatot, és ha unjuk már az alapízt, keverjük bele mi magunk a friss gyümölcsdarabokat vagy a cukormentes lekvárt. Sokkal finomabb is lesz így, mentes az adalékanyagok egyen ízétől.
2. Salátaöntet
Mi sem egészségesebb egy nagy adag salátánál paradicsommal, uborkával, sajttal vagy sült csirkével és mindez ízlés szerint kiválasztott, nagy adag dresszinggel nyakon öntve?Ám az előre elkészített öntetek nem biztos, hogy olyan egészségesek, ahogy első pillantásra tűnnek. Nézzük csak meg a címkét alaposabban: hozzáadott cukor, színező anyagok, állományjavítók, tartósítószerek.
Biztos, hogy minderre szükségünk van? Némi zöldfűszerrel könnyedén összedobhatunk magunknak egy joghurtos, friss mártást, az ecetes ízek kedvelői vagy a laktózérzékenyek számára pedig egy vinaigrette öntet lehet tökéletes választás.
3. Fitt sütik
Egyre több cukrászda és gyorséttermi lánc kínál az egészségesebb életre vágyók számára jól csengő névvel ellátott, "egészséges", "fitt" desszerteket. Jellemzően ilyenkor a finomliszt egy részét – sajnos az nem derül ki, hogy mekkora részét – cserélik le teljes kiőrlésűre, magokkal szórják meg a sütemény tetejét. Ezek azonban önmagukban nem garanciák arra, hogy a termék valóban egészséges is, hiszen a süteményekre jellemző cukor- illetve zsírtartalom nem változik, és hajlamosak is vagyunk ezekből a termékekből többet, nagyobb adagot is fogyasztani.
Mi tehetünk? Fogyasszunk fél adagot, ha mindenképpen szeretnénk. Ha egészen biztosak akarunk lenni, miből mennyi kerül az édességbe, még jobb választás, ha mi magunk sütjük meg az ünnepi alkalomra vagy épp jutalomként szánt édes falatot.
Olvastad már?
Ez (nem) történik veled, ha elhagyod a kenyeret
4. Müzlik, reggelizőpelyhek
A legnagyobb csábítás! Színes, tetszetős doboz karcsú nőalakkal. „Ha engem eszel, ilyen leszel!”- sugallja.
Hagyjuk figyelmen kívül az irreálisan borsos árukat. Legtöbb esetben már a teljes kiőrlésű gabonapehely az alap hozzáadott vitaminnal, szárított gyümölccsel vagy csokidarabokkal.Gyakori hiba viszont, hogy a finom íz miatt óhatatlanul befaljuk egy alkalommal a javasolt adag (jellemzően 30 g) dupláját, néha háromszorosát is anélkül, hogy feltűnne vagy hamar eltelnénk vele. A hozzáadott cukor miatt pedig ez igen jelentős kalóriamennyiséget jelent.Ha nem tudunk ellenállni a nagyobb adagnak, mindenképp válasszunk csökkentett cukortartalmú müzlit, még jobb, ha natúr pelyhet eszünk.
5. Gyümölcslé
Mára szerencsére a jobb minőségű leveknél a tartósítási eljárás megváltozott: a kémiai eljárások helyett egy magas hőmérsékletű, de rendkívül rövid ideig tartó hőközlés történik (átfolyó pasztörizálás), ami hatására minimálisra lett leszorítva a vitaminveszteség.Ezen levek fogyasztása természetesen nem egyenértékű a frissen préselt vagy turmixolt házi gyümölcslevekkel. Ám mindkét esetben figyeljünk a mennyiségre, hisz a gyümölcslevekkel koncentráltan viszünk be gyümölcscukrot. Napi két deci körül legyen ebből a fejadagunk.
Ne felejtsük el, hogy a kevesebb sokszor több! Ma már a gyártóknak plusz feladat, nekünk viszont szerencse, hogy folyamatosan szigorodnak a termékjelölések, így a címkét átfutva pár perc alatt tisztában lehetünk azzal, hogy tényleg jótékony-e a szervezetünknek vagy csak az ízlelőbimbóinkat kényezteti az adott termék.
