Ahogyan a lepcsánka sem mindenhol lepcsánka, mert tudjuk, néhol az már tócsi vagy tócsni, így tájegységenként is más íze van a bornak és más-más íze az ember szavának. A Dunántúli-dombság felé portyáztunk, és betértünk Hegymagasra.
![](https://image-api.nosalty.hu/nosalty/images/article-images/A1/XG/hAY1MYpflhXy2WHYJ5WvlmaChcj3eNzHQGg2Y0Fz.jpeg?p=lqip-16%3A9&s=d66afd409889d80febdbfe0b35762769)
Ez pontosan így történt, ugyanis utunk vezetett tovább is, egészen Zalaszántóig. Érdemes volna arról is ejteni pár szót, mert van ott csodásan helyrehozott vízimalom és mézeskalácsház is, akár csak a mesében, sőt a Kovácsi-hegyen Európa legnagyobb buddhista szentélye, a Sztúpa. De maradjunk Hegymagasnál és a tollfosztásnál, amiről a történet szól.
Hegymagas a Szentgyörgy-hegy lábánál fekszik, alig több mint 300 lelket összetartó település, kitűnő adottságokkal. Közel a Balaton, még közelebb a hegyek, a pincék rejtekében pedig remek olaszrizlinget dédelgetnek a hordók.
Nyáron könnyű elütni az időt, amikor hét ágra süt a nap, de tavasszal, vagy akár ősszel is akad tennivaló, hiszen a szőlő sokszor rabszolgát kíván magának. Ilyenkor, télvíz idején múlnak csak lassabban az órák és a napok.
{ GALÉRIA = title:Tollfoszt%C3%B3%20b%C3%A1l%20Hegymagason, 0,1,2,3,4,5,6,7 }
A tollfosztás ugyebár olyan, mint a birkanyírás, csak a liba a főszereplő, azok puha pehelytollaiból tömik meg a cihát. Varrnak hozzá szép huzatot, és kész is a párna vagy a dunyha. Csakhogy itt liba mutatóban sem volt, így a meglévő öreg párnákból szedték ki a régi tollat, amit aztán kiválogattak és újat készítenek belőle. Szállt is a toll rendesen, amikor a faluház ajtaján beléptünk.
Miért is jó egy ilyen összejövetel, azon túl, hogy a párna miatt már biztosan nem lesznek álmatlan éjszakáink? Talán mert alkalmat ad az együttlétre, a beszélgetésre, nevetésre, kóstolásra? Igen! Kell ennél jobb időtöltés így télen, amikor korán öreg estébe fordul a nap? Úgy gondolom, nem.
Mi belekóstoltunk a tollfosztó bál és a finomabbnál finomabb sütemények ízébe. Elfogultság nélkül mondhatjuk, egyik jobb volt, mint a másik, és tisztában vagyunk vele, hogy ezek a süticsodák azért is voltak szépek és ízletesek, mert a kiváló alapanyagokon és a bevált praktikákon túl, volt bennük bőven szeretet is, ami az egyik legfontosabb alapanyaga mindennek, így a boroknak is, amelyek csak fokozták az egyébként is remek hangulatot. Idővel indulóra vettük, és jó vidéki szokás szerint, nem távoztunk üres kézzel. Köszönjük a hegymagasi vendéglátóinknak a felejthetetlen délutánt, akik lassan 20 éve fosztják a tollat, még akkor is, ha arra liba már nemigen akad.
![](https://image-api.nosalty.hu/nosalty/images/article-images/dG/Pu/vK7WYxkzU11RmmBm5UBVELNdxL7ioQUh5veuuQDX.jpeg?p=lqip-16%3A9&s=0293513c6bb393fa4204f3a8aa7444b2)
![](https://image-api.nosalty.hu/nosalty/images/article-images/4z/BC/rxbKs0E2sV1gFNgM2Y2XNxsvq95wEgMsAWPdW1n3.jpeg?p=lqip-16%3A9&s=3ef743a5a15a0a47700e16281a29d07a)
Íme, Éva néni sütijének hangos receptje! Hamarosan még több hegymagasi receptcsodával térünk vissza. A fotókat Apró Gábor készítette.